Gyorsírószövetségünk április 25-én volt 85 éves
A magyar gyorsírási rendszerek megszületése után már a XIX. században gyorsíró-egyesületek, társaságok alakultak azzal a céllal, hogy az új rendszereket terjesszék, új tagokat toborozzanak. Hosszabb tárgyalások és előkészületek után 1925. április 25-én megalakult a Magyar Gyorsírók Országos Szövetsége, s ezzel egységes szövetségbe tömörültek a különböző egyesületek. Első elnöke Huszár Károly volt miniszterelnök, a nemzetgyűlés volt alelnöke lett. Fáradhatatlan munkálkodásának köszönhetően gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter már 1927-ben bevezette az egységes magyar gyorsírást az iskolai oktatásba.
A Szövetség működésében, céljaiban mindenkor érzékenyen reagált a megváltozott viszonyokra, és igyekezett megfelelni a bővülő feladatoknak. Éppen ezért 1956 óta a szövetség neve bővült a gépírással.
1928-ban, majd 1975-ben hazánk rendezhette meg az INTERSTENO-kongresszust és világbajnokságot. Az elmúlt évtizedekben számos rangos hazai és nemzetközi versenyen, világbajnokságon vettek részt a szakma legjobbjai, akikre méltón lehetünk büszkék, hiszen nemcsak rangos helyezéseket, hanem világbajnoki címeket (pl. gyorsírásból Lestár Éva, Vicai Erika, Leiner Péter, gépírásból dr. Erdősiné Varga Erzsébet) is szereztek szakmánknak, hazánknak.
Az 1840-es évektől a parlamentben mindig a gyorsírók jegyezték, s jegyzik ma is szó szerint a beszédeket, s ez alapján készültek, készülnek az Országgyűlési Naplók, mint korhű dokumentumok hazánk történetéről.
Sokan, sokszor eltemették már a gyorsírást, mondván, hogy a modern hangrögzítő eszközök feltalálásával nincs szükség a grafitceruzára. A mindennapi élet viszont azt igazolja, hogy a gyorsíró tudását jelenleg semmilyen modern eszköz nem helyettesíti, de a számítógép korában sem pótolja a tízujjas vakírást a csak két ujj használata.
Dr. Kalotay Kálmán, a
Magyar Gyorsírók és Gépírók
Országos Szövetségének elnöke