Hajdicsné Dr. Varga Katalin PhD

pedagógiai szakértő (Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola)

 

A gyorsírástanulás szerepe a helyesírás megőrzésében

Kedves Kolléganők, Kollégák!

 

Boldog vagyok, hogy ismét előadást tarthatok Önöknek. Köszönöm Gian Paolo Trivulzio Úrnak, hogy a késői jelentkezésem ellenére besorolt az előadók közé.

 

Jelen előadásomban annak a kutatásnak az eredményeit mutatom be nagyon röviden, amely Az anyanyelvi nevelés az írásban – különös tekintettel a gyorsírás tanításában című doktori disszertációm megvédése után folytatott méréseket tartalmazza.

Mint valószínűleg hallottak már róla, Magyarországon a gyorsírást napjainkban csak nagyon kevesen ta­nulják, az érettségit adó középiskolai oktatásból már kiszorult. Felsőfokú szakmai képzésben nyílik lehetőség a tanulására, mégpedig az Ügyintéző titkár nevű ágazat képzésében. Ez némi kesergésre is okot adhat, annál is inkább, mivel a disszertációmban éppen azt bizo­nyítottam be, hogy a gyorsírás az anyanyelvhez való legszorosabb kötődése révén az interdisz­ciplináris anyanyelvi nevelés egyik legfőbb megvalósítója lehet. Ugyanis a gyorsírási rendszerek az adott nyelvre épülnek, ezért egyrészt alapoznak is annak tudására, másrészt pedig az anyanyelv rendszerére épülő írásrendszerként tanulásában és használatában új és új nyelvi ismereteket szereznek a tanulók, fejlesztik nyelvi, kommunikációs, helyesírási képességeiket.

 

A kutatást az érettségit követő felsőfokú szakképzés 2 ágazatán végeztem, a gyorsírást is tanuló Ügyintéző titkár hallgatói, illetve gyorsírást nem tanuló Menedzser asszisztens hallga­tók körében. A tanév elején, októberben, valamint a vizsgaidőszak előtt, április végén került sor a helyesírás mérésére 2 különböző szövegű Tollbamondás íratásával. A két mérés között 6 hónap telt el, mely alatt a különböző ágazatok a következő anyanyelvi nevelést szolgáló tan­tárgyakat tanulták a feltüntetett óraszámokban:

 

Ügyintéző titkár	Óraszám	Menedzser asszisztens	Óraszám
Nyelvművelés és beszédtechnika	2	Kommunikáció, nyelvművelés	2
Titkársági és levele­zési ismeretek	3	Titkársági és levelezési ismere­tek	3
Gépírás, szövegszer­kesztés	3	Gépírás, szövegszerkesztés	3
Gyorsírás	4	---	----

 

Látjuk, hogy mindkét ágazat tanulói 3, szinte azonos elnevezésű és tartalmú tantárgyban, a Nyelvművelés és beszédtechnikában, illetve a Kommunikáció, nyelvművelésben, a Titkársági és levelezési ismeretekben és a Gépírás, szövegszerkesztésben fejleszthették, bővíthették, alkalmazhatták nyelvi ismereteiket, kompetenciáikat heti 8 órában. De látjuk azt is, hogy az Ügyintéző titkár ágazaton tanulók hetente 4 órával többször használták, gya­korolták az anyanyelvüket a gyorsírás órákon, tehát ennyivel több lehetőségük nyílt a helyesírási készsé­gük, teljesítményük megőrzésére, fejlesztésére.

 

A résztvevők létszáma a 2 mérés során az alábbiak szerint alakult:

 

Ügyintéző titkár		Menedzser asszisztens
1. mérés	2. mérés	1. mérés	2. mérés
1. csoport               17 fő	15 fő	13 fő	12 fő
2. csoport                 9 fő	10 fő	20 fő	15 fő
3. csoport               11 fő	8 fő	25 fő	23 fő
Insgesamt              37 fő	33 fő	58 fő	50 fő

 

Sajnos, a két mérés résztvevőinek száma nem lett azonos, a második mérésben 5 fővel kevesebb ügyintéző titkár, valamint 8 fővel kevesebb menedzser asszisztens vett részt.

 

A mérés anyaga helyesírási szempontból azonos, mégpedig közepes nehézségű volt. A mérésekben az alábbi hibatípusok számának alakulását vizsgáltam:

a) A rövid és a hosszú magánhangzók és mássalhangzók tévesztése

b) Az egybeírás és a különírás tévesztése

c) Toldalékhibák

d) A tulajdonnevek írásának tévesztése

e) Mondatközi és mondatvégi írásjelhibák

f) J és ly betűk tévesztése, felcserélése

 

A hibaszámok és azok átlagának alakulása csoportonként és mérésenként:

 

 

Ügyintéző titkár 1. csoport		Ügyintéző titkár 2. csoport		Ügyintéző titkár 3. csoport		Menedzser asszisztens 1. csoport		Menedzser asszisztens 2. csoport		Menedzser asszisztens 3. csoport
1.	2.	1.	2.	1.	2.	1.	2.	1.	2.	1.	2.
230	158	136	96	69	41	168	158	277	257	254	372

 

ÁTLAGOK

13,5

10,5

15,1

9,6

6,2

5,01

12,9

13,1

13,8

17,1

10,1

16,1

 

AZ ÁTLAGOK VÁLTOZÁSA

- 3

- 5,5

- 1,1

+ 0,2

+ 3,3

+ 6

 

Mivel a két mérés résztvevőinek száma nem egyezett meg, ezért nem a hibaszámok összegét, hanem azok átlagát vizsgáltam.

Megállapítottam, hogy

• a gyorsírást tanulók, azaz az ügyintéző titkárok átlag hibaszáma csökkent

                        1. csoportjáé 3 hibával,

                        2. csoportjáé 5,5 hibával, 

                        3. csoportjáé 1,1 hibával,

• ugyanakkor a gyorsírást nem tanulóké emelkedett

                        1 csoportjáé 0,2 hibával (ez a legkisebb emelkedés),

                        2. csoportjáé 3,3 hibával,

                        3. csoportjáé 6 hibával.

 

A típushibák összehasonlítása nyomán mindkét csoportban a legtöbb hibázási területeknek az alábbiak bizonyultak, a résztvevők kompetenciáját e területeken a legszükségesebb fejleszteni mindkét csoportban:

1. a toldalékok írása,

2. az egybeírás és a különírás,

3. a tulajdonnevek írása.

 

Természetesen tudjuk, hogy a kutatást ki kell terjeszteni arra is, hogy megállapítsuk, a hiányzások, és így a csoportok összetételének változása milyen mértékben torzítja az eredményeket. Ennek részletes taglalására azonban az idő rövidsége miatt nem tudunk kitérni.

 

A bemutatott eredmények birtokában azonban így is arra a következtetésre jutunk, hogy a gyorsírás tanulása, használata jól szolgálja a helyesírási teljesítmény kondicionálását, megőrzését. Ennek legegyszerűbb, de alapvető magyarázata az, hogy maga a folyamat elválaszthatatlan a helyesírás tanításától, gyakorlásától, azaz az előző oktatási szinteken megszerzett egyéni helyesírási képességek fejlesztésétől.

 

A gyorsírás szerepét azért is hangsúlyozzuk, mert Nemzeti alaptantervünk is kimondja, hogy az anyanyelvi kompetencia fejlesztése minden műveltségi terület feladata, a kiemelt fejlesztési feladatok között az anyanyelvi normákat követő helyesírás is szerepel.

 

Előadásom végén, e fórumon is köszönetet mondok a mérésben közreműködő kollégáimnak, akik között - talán mondanom sem kell - természetesen van olyan is, akinek a tanítványai már többször is eredményesen szerepeltek az Intersteno világbajnokságain is.

Köszönöm a figyelmüket.