Elhangzott: 2004. március 27-én, a bajnoki verseny eredményhirdetésén

A gépírási versenydolgozatok javításának tapasztalatai

95-től javítom a gépírási versenydolgozatokat. Érdekes és tanulságos látni a versenyek tapasztalatait, a kétségkívüli fejlődést. 95-ben a dolgozatoknak még egy jelentős részét írógéppel írták a versenyzők, illetve olyan írógépekkel, amelyekbe már bizonyos szövegtároló memória is be volt építve. 95-ben még nagyon sokféle szövegszerkesztő programmal dolgoztak a versenyzők, mára a Windows operációs rendszer és a Word különböző verziói egyeduralkodóvá váltak.

A technikai fejlődésének azonban árnyoldalai is voltak-vannak.

Sokkal nehezebb volt ugyanis a komplett számítógépnek a verseny helyszínére szállítása, mint egy írógépé. Szerencsére óriási segítséget kaptunk a Móricz-Radnai középiskolától, ezúton is köszönet érte. Ma már megszűnt a felszerelések szállításával, szerelésével járó hatalmas munka és izgalom, hogy vajon nem felejtek-e otthon egy zsinórt vagy egyebet, aminek hiánya miatt el sem indul a számítógép, vagy a rázkódástól nem megy-e tönkre a gép stb.

Másik "árnyoldal", hogy megjelent egy új hibatípus, az automatikus javítás használatából eredő hiba. Ilyen hibák fordultak elő a mostani dolgozatokban:

• gazdaságpolitikát à gapat
• nemzeti à nemzetközi (2-szer volt hiba egy dolgozatban)
• szükség à szükséges (3-szor volt hiba egy dolgozatban)
• kis- és közepes vállalkozások à kis- és középvállalkozások (2-szer volt hiba egy dolgozatban)
• nyugat-európai à nyugat-Európai Unió

Amint látható, nem is olyan egyszerű az automatikus javítás használata. Egyrészt roppant körültekintően, megfontoltan kell kiválasztani, mi legyen az adott szó rövidítése, másrészt írás közben erősen kell koncentrálni, hogy felismerjük, most valóban az a szó következik, amelyikre megalkottuk a rövidítésünket, vagy csak valami hasonló alakú másik. Akik a sorvégeket enterrel zárják, arra is figyelniük kell, hogy ha a sor végére kerül egy szótag, és utána entert ütnek, rosszul megválasztott rövidítés esetén a Word át fogja javítani a helyes alakot. Rövidítésnek tehát csak olyan értelmetlen betűcsoportokat válasszunk, amelyek szótagként sem fordulnak elő.

Itt szeretném elmondani, hogy nem értek egyet azokkal, akik külön kategóriát kérnek azok számára, akik élnek az automatikus javítás funkció használatával. Ennek alkalmazását szinte lehetetlen ellenőrizni a versenyeken. Mivel mindenkinek rendelkezésére áll ez a lehetőség, akik vállalják, hogy nagyon komoly munkával kidolgozzák a megfelelő rövidítéseket, nagyon alaposan begyakorolják az alkalmazásukat, megérdemlik, hogy némi előnyhöz jussanak.

Sajnálattal bár, de tudomásul kell venni azonban azt a számunkra hátrányt jelentő körülményt, hogy a magyar nyelv - ragozó nyelv lévén - nem alkalmas könnyen ennek a funkciónak a használatára. Mivel a szótövek leírása után a backspace billentyűvel törölni kell a fölösleges szóközt, ha toldalékot akarunk illeszteni a szótőhöz, megtörik az írás lendülete, és lehet, hogy inkább lassítja, mint gyorsítja az írást a rövidítés alkalmazása.

A korábbi versenyekhez képest

• Általában jobban sikerültek a versenymunkák, most nem voltak 60-70 hibás dolgozatok, ez feltétlen pozitívum.
• A gyakorlottabb gépírók versenydolgozataiban általában más hibatípusok fordulnak elő, mint a kezdőkében. Míg az utóbbiaknál viszonylag magas a melléütések, betűtévesztések aránya, a gyakorlott versenyzőknél inkább a szóalak, főként a toldalékok megváltoztatása fordul elő gyakrabban, de ilyen pl. egy szó fölösleges begépelése vagy éppen kihagyása.
  Így most is tipikus hiba volt egy-egy névelő és a hogy kötőszó hiánya vagy éppen betoldása. Ezen a versenyen sokan írtak a költségvetési szó helyett költésvetésit.
• Most is sokszor fordult elő sorugrás. Egy helyen volt egy egész soros mondat, sokan kihagyták, és az alatta lévő mondattal folytatták az írást. Volt versenyző, aki 3 helyen ugrott sort, de mivel értelmesen folytatódott így is a mondata, valószínűleg észre sem vette a hibát.
• Ebben a szövegben nem fordult elő a csökkenni szó, de ha előfordul, legalább 10-15 versenyző téveszteni szokta, egy n-nel írja. Javaslom, hogy ezt a szót vegyék fel az automatikus javítás szavai közé.
• Több versenyzőnél előfordult, hogy enterhasználattal írt, de nem mindegyik sor végén ütött entert. A jövőben kérem, jobban figyeljenek erre, mert gondot jelent javításkor az ilyen jellegű eltérés.
• Ugyancsak előfordul még mindig, hogy nem a kiírás szerinti betűtípussal vagy -mérettel dolgozik a versenyző. Visszatérő hiba, hogy néhányan ötsoros szakaszokra tördelik munkájukat.
• Kérem, tanulmányozzák figyelmesebben a versenykiírásokat. Nincs értelme versenyeztetni olyan tanulót, aki lényegesen kevesebbet ír, mint a kiírási minimum. Örökre elmehet a kedve a versenyzéstől, ha pl. egy nála ötször gyorsabban gépelő mellé kerül.
• Kérem a versenyzőket, abba a versenyterembe üljenek és abban az időpontban, amelyikbe be lettek osztva. Eléggé megnehezíti a dolgozatok meglétének ellenőrzését, a jelentkezésekkel történő egyeztetését az egyre nagyobb számú ilyen jellegű eltérés.
• Helyesírási hibásnak vélt írásmódot ne javítsanak át, kicsi a valószínűsége, hogy a mintaszövegben van rosszul írva (pl. strukturális à struktúrális).
• Azok a versenyzők, akiknek sok hibája ered a váltókezelésből, megfontolhatják a Word Eszközök/Automatikus javítás/Mondat első betűje funkció bekapcsolását. Ezt azonban csak az enterek nélkül dolgozók használhatják, különben minden új sort (bekezdést) nagybetűsre fog átjavítani a Word. Meg is kell tanulni ezzel a funkcióval dolgozni, hiszen ha egy rövidítés vagy sorszámnév fordul elő a szövegben, az ez után következő kisbetűt nagyra fogja cserélni a Word, és utólagos javításra lehet szükség. Minden versenyző tanulja meg, miket javít át a Word, ha be van kapcsolva ez a funkció, különösen azok, akik a sorvégeket enterekkel zárják. A tanár kollégákat kérem, tanítsák meg tanulóiknak, hol kell kikapcsolni ezt a menüt. Majdnem minden versenyen előfordult 1-2 dolgozatban, hogy a sorok első karakterét nagybetűsre cserélte a Word, ami biztosan megzavarta a versenyzőket és sok hibát eredményezett.

A továbbfejlődés érdekében:

• Sok, tervszerű és célszerű gyakorlásra van szükség.
• Valóban vakírással dolgozzanak. Tapasztalataim szerint a versenyzők egyharmada szinte folyamatosan nézi a képernyőt írás közben, a másik egyharmaduk gyakran néz fel írás közben, és csak a maradék egyharmadról mondható, hogy valódi vakírással dolgozik, és csak ritkán néz fel írás közben a képernyőre. Lassítja az írást, hibázáshoz - sorugráshoz, szóbetoldáshoz vagy kihagyáshoz, szóátalakításhoz - vezet a rossz technika.
• Gyakorolják be a versenyzők, hogy mikor célszerű felnézni a képernyőre ellenőrzési célból. Pl. egy új oldal vagy bekezdés elkezdésekor vagy éppen befejezésekor, mert ekkor könnyebb megtalálni a szövegben azt a helyet, ahol jártak.
• Másoljanak sok idegen szöveget, illetve értelem nélküli betűcsoportokat, ezek írása nagyobb figyelmet igényel, mint a magyar szövegeké. A melléütések nagy számban fordulnak elő az idegen nyelvi gépírás versenyeken, itt ugyanis a helyesírás-ellenőrző program - átlagos beállítás esetén - nem jelzi a betűtévesztéseket. Ebből következően ilyenkor sok a rontott dolgozat.
• Írjanak másolást úgy, hogy kikapcsolják a Word helyesírás-ellenőrző funkcióját, és csak a másolás befejezésekor ellenőrizzék, mennyi és milyen hibákat nem vettek észre írás közben.
• Másoljanak időnként olyan "szövegszerkesztőben" szöveget, ahol le van tiltva a javítóbillentyűk használata. Így tudják valójában felmérni, hogy mennyi időt pazarolnak a hibajavításra. (Kérésre e-mailben megírom, honnan lehet ingyen letölteni ilyen programot.)
• Nagyon fontos lenne, hogy már beíráskor észrevegyenek minden hibát, és azokat a képernyőre felnézés nélkül is tudják javítani.

Az enterek nélküli másolás előnyei:

• a szóköz leütése könnyebb, mint az enter billentyűé,
• sor elején és végén nem jelez fölösleges hibát a Word (a ténylegesen bennmaradt hibákat könnyebb észrevenni).

Az enterek nélküli másolás hátránya:

• a szöveg áttördelődhet hibázás következtében.

Mindenképpen az enterek nélküli másolásra való áttérést javaslom a felnőtt versenyzőknek. Ebben az esetben ugyanis kevesebb "pirossal aláhúzott" kifejezésre kell figyelni másolás közben, sokkal jobban kihasználható a Wordnek a helyesírás-ellenőrző funkciója. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a Word a tényleges hibáknak csak egy részét jelzi.

Hibák a mostani versenydolgozatokban, melyet a Word helyesírás-ellenőrzője nem jelzett:

• alakul à alakulás
• évre à vére
• helyben à helyzetben
• vállaltok à vállalatok (egy dolgozatban 3-szor is előfordult)

A felnőtt versenyzők, akik elkötelezték magukat a versenyzés mellett, legyenek tisztában azzal, hogy erre a tárgyra is vonatkozik az, ami minden egyéb versenyre, versenyzőre:

1. A versenyzőnek nemcsak tehetségesnek, de szorgalmasnak is kell lennie, napi több óra gyakorlásra van szükség a sikerhez.
2. Szükség van "edzőre", aki megfelelően összeállított edzéstervvel és anyaggal készíti fel a versenyzőt.
3. Szükség van megfelelő eszközre, amelyet jól ismer a versenyző. Saját laptop, jól megismert szövegszerkesztő program, amelynek a szövegtárába már be vannak építve a korábban jól begyakorolt, helyesen megalkotott rövidítések. Nagyszerű lehetőség, hogy nem kell gépeket, felszereléseket cipelni a versenyekre, de ennek inkább a tanulók esetében van nagy jelentősége. Egy bizonyos teljesítményszint felett fontosnak tartom a saját gép használatát.
4. Hasznos lenne, ha a versenyzők kicserélnék és átadnák egymásnak a tapasztalataikat. Ehhez vegyék igénybe a SzóVilágot és a Szövetség honlapját.
5. A nemzetközi versenyeken járkáljanak nyitott szemmel, próbálják ellesni a titkokat.
6. Éljenek azzal a lehetőséggel, hogy a versenyek utáni eredményhirdetésen megnézhetik dolgozataikat, és így elemezni tudják a bennmaradt hibákat. Ezek módszeres javításával egyre jobb eredményt érhetnek el. Javaslom azoknak a versenyzőknek, akik nem tudják javítóprogrammal ellenőrizni hibáikat, hogy használják erre a célra a Word Eszközök/Dokumentumok összehasonlítása menüjét. Pl. megírják a Szövetség honlapjáról letöltött másolást, majd az itt található "etalon" fájllal hasonlítsák össze a munkájukat. Ezzel a módszerrel pontosabb eredményhez jutnak, mintha csak olvasással végeznék az ellenőrzést.

Befejezésül fogadjuk el, hogy megváltoztak munkánk technikai feltételei, alkalmazkodjunk hozzájuk, és próbáljuk őket mielőbb a magunk hasznára fordítani. Találjuk ki, milyen funkciókra lehetne pl. lábpedált alkalmazni, és utána keressünk egy számítástechnikával foglalkozó egyént vagy céget, aki megvalósítja az elképzelésünket. Találjuk ki és dolgozzuk ki azokat a technikákat, amelyek révén tovább tudjuk növelni a sebességet és eredményességet.

Mindenkinek további sikeres versenyzést kívánok.

 

Dr. Gyetvainé Nevelős Erzsébet

gyetvai@axelero.hu

Š Copyright MAGYGOSZ 2002 - 2004 — magygosz@axelero.hu
Design & HTML: Schmidi (zschmidt@freemail.hu) | Tartalom: gyne (gyetvai@axelero.hu)