Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége

Hajdicsné Varga Katalin Ph.D & Szücs Eszter Cecilia Ph.D-hallgató

Kaposvári Egyetem & Pannon Egyetem

Az ügyviteli képzés helye és szerepe a Bologna-rendszerben

1. Ügyviteltanár szak a hagyományos képzésben

Magyarországon a XX. században az ügyvitel szakos tanárok felsőfokú képzése 1974-től tekinthető rendszerszerűnek és egyenes ívűnek. Mivel egyetlen egyetem sem vállalkozott erre a feladatra, ezért a Nyíregyházi Főiskola fogadta be az akkor még gyors- és gépírás szakos tanár nevű főiskolai szintű képzést, s azóta is ez az intézmény a fő bázisa. A századfordulón változott meg a szak elnevezése: ügyviteltanár, s ugyancsak ekkortól lehetett a magyar nyelv és irodalom szak mellett más szakokkal párosítani, például idegen nyelvvel (angol, német, francia, orosz), történelemmel, számítástechnikával, informatikus könyvtáros szakkal stb. Ezeken a most már hagyományos képzésnek számító szakokon a végzettek általános iskolai tanári szakképzettséget szereztek az ügyvitel szakon is, s ennek megfelelően 90%-uk tanárként helyezkedett el. Az általános pedagógiai és didaktikai képzésük ugyan csak az alapfokra szólt, de az ügyvitel terén természetesen a középiskolai oktatásra készítették fel őket, így elsősorban közgazdasági szakközépiskolákban helyezkedtek el. Csak kevés hallgató kezdte pályáját alapfokon, esetleg egyéb szakképző intézményekben vagy gimnáziumokban. Előbbiek magyar nyelvet és irodalmat oktathattak, utóbbiak fakultatív tantárgyként taníthatták az ügyviteli tárgyak némelyikét, főképpen a gépírást, esetleg az informatika tárgy részét képező szövegszerkesztést. A nem tanárként elhelyezkedők pedig általában olyan munkakörökben kezdtek el dolgozni, amelyeknek a zöme csak középfokú szakképzettséget követelt meg.

2. A jelenlegi képzés: magyar alapszakos bölcsész ügyvitel szakirányon

A Bolognai-rendszer bevezetésével alaposan megváltozott az ügyviteli képzés. Az ügyvitel a bölcsészettudományon belül a magyar képzési ág magyar alapszakjának egyik szakiránya lett. Ennek megfelelően a hallgató alapdiplomájába a "magyar alapszakos bölcsész / ügyvitel szakirányon" elnevezés fog kerülni. Ebben tulajdonképpen a két szakterület nyelvtudományi gyökerei értek össze, ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy ezt a szoros kapcsolatot egy kényszer szülte. Mégpedig az, hogy a főiskolai szintű ügyviteli képzés mint ahogyan több más szak is egyetemi szint hiányában széles körű tudományos alapozó ismereteket nyújtó alapszakként nem indulhatott. Ugyanakkor most is tényként kell leszögeznünk, hogy a két szakterület ismeretköreit tekintve igencsak különböző.

A magyar alapszak ügyvitel szakirányú képzésnek az alapító okirat szerint célja: olyan szakemberek képzése, akik többféle szakterület ügyviteli munkafolyamataiban képesek önálló munkát végezni, felhasználva magyar nyelvi és irodalmi, valamint kulturális ismereteiket, általános, szakmai és idegen nyelvi kommunikációs képességüket, korszerű ügyvitel-technikai és ügyvitel-szervezési, valamint írás- és szerkesztéstechnikai ismereteiket. Cél továbbá, hogy a szakon végzett hallgatók alkalmasak legyenek különböző szervezetek ügyviteli munkafolyamatainak megszervezésére, irányítására, munkatevékenységük összehangolására, illetőleg tevékenyen és kreatívan legyenek képesek részt venni a döntés-előkészítési és lebonyolítási munkálatokban.

3. Az ügyvitel szakirány ismeretkörei

A magyar nyelv és irodalom alapszakos követelményekben az ügyvitel szakirány ismeretkörei átfogják és lefedik az ügyviteli munkaterület tevékenységeit, így a szakmai és irodai kommunikációt, protokoll- és titkári ismereteket, a korszerű, informatikai alapú ügyvitel-szervezési és technikai, valamint a gépírási, gyorsírási, levelezési, jegyzőkönyv-vezetési és szerkesztéstechnikai ismereteket. Az ügyvitel szakirány tartalma három modul köré épül: írott nyelvi, személyközi és irodakommunikáció. A három modulban a hagyományos képzéstől eltérően számos az általános és szakmai kompetenciát együtt fejlesztő kurzus kapott helyet.

1. A Személyközi kommunikáció modulban

a) Általános üzleti, titkári kommunikáció

Az üzleti kommunikáció, az általános kommunikáció modellje, a kulturálisan kötött paradigma, a kultúránként eltérő és azonos sajátosságok, az üzleti kommunikáció verbális, nem verbális és vizuális szintje. Tárgyaljuk a kommunikáció és üzleti kommunikáció fogalmát, elemeit, szintjeit, alaphelyzeteit, közlésformáit. Ismereteket, illetve gyakorlatot szereznek az üzleti etikett és protokoll, az elektronikus kommunikáció és a prezentáció témakörében.

b)Emberismeret, önismeret-fejlesztés

A kommunikáció sikerességét számos tényező befolyásolja, köztük a kommunikátor és a befogadó személyiségjegyei, az adott helyzetben felvett attitűdjük, pillanatnyi hangulatuk, a kontextus sajátosságai stb. A hatékony kommunikáció eléréséhez elengedhetetlen a tudatos és célravezető kommunikációs stílus kifejlesztése, ebben meghatározó szerepe van az önismeret- és emberismeret-fejlesztésnek (személyes hatékonyság, személyiségekhez igazodó kommunikációs stratégiák, az együttműködés technikái).

c) Tárgyalástechnika, konfliktuskezelés

Megismerik a hallgatók az üzleti tárgyalások alapelveit, a különböző tárgyalási stílusokat, eszközrendszerüket, az eszközöknek a tárgyalás céljához, menetéhez igazodó alkalmazását, variálását, az esetlegesen fellépő konfliktusok kezelési technikáit, a válságkommunikáció sajátosságait, tervezését, végrehajtását.

2. Az Írott nyelvi kommunikáció modulban

a) Elektronikus írástechnika

Az elektronikus írásbeli kommunikációs képesség, a megbízható szövegbevitelhez szükséges gépírástudás (tízujjas vakírás) elsajátítása számítógépen; az elterjedt szöveg- és kiadványszerkesztő szoftverek nyújtotta szövegfeldolgozási lehetőségek elsajátítása. A hallgató képes lesz számítógéppel dokumentumot készíteni nyomtatott szövegről, meghatározott időegység alatt, meghatározott mennyiségű karakterkészlet bevitelével; a diktálás utáni írás képességének birtokában képes lesz az élőszó utáni és a különböző típusú hanghordozókról dokumentumot készíteni.

b) Információtechnológia és információkezelés

A Windows operációs rendszer, a Word for Windows program. Szövegmódosítási és korrektúrázási lehetőségek, szövegszerkesztési műveletek. A szövegszerkesztő program által nyújtott lehetőségek (műveletek, táblázatkészítés, stíluslapok használata) készségszintű alkalmazása.

c) Szövegrögzítés és dokumentumszerkesztés

A dokumentumszerkesztés alapjául szolgáló, speciális beszédrögzítő eszköz, az egységes magyar gyorsírás fogalmazási fokának elsajátítása. A gyorsírási íráskészség kialakítása, fejlesztése. A dokumentumszerkesztés mint munkatevékenység gyakorlása. A beszédírási készség kialakítása, fejlesztése. A szövegszerkesztők rövidítéseken alapuló beszédrögzítési lehetőségeinek megismerése, elsajátítása, egyéni rövidítéstár készítése, alkalmazása.

d) Levelezési és jegyzőkönyv-vezetési ismeretek

A különböző tartalmú és formájú hivatalos iratok, levelek készítésének nyelvi, stilisztikai, fogalmazási; tartalmi-szakmai; formai-alaki követelményei. A jegyzőkönyv-vezetés elméleti ismereteinek elsajátítása, az érvényben lévő jegyzőkönyvi formáknak a megismerése, készítése a szövegszerkesztő programok használatával.

e) Idegen nyelvű írásbeli kommunikáció

A hallgatók elsajátítják és a gyakorlatban optimális mértékben tudják használni az üzleti kommunikáció idegen (angol, német, francia) nyelvi alapjait, elsősorban az idegen nyelvi levelezés, telefonálás, üzleti partnerek fogadásának stb. alapszabályait. Elsajátítják az idegen nyelvű levél tartalmi, formai, stilisztikai követelményei. A magyar nyelvű gépírástudásra építve az adott idegen nyelv karakterkészletének elsajátításával képes legyen idegen nyelven folyamatosan másolni, a leveleket önálló fogalmazás után elektronikus írástechnikával elkészíteni.

3. Az Irodakommunikáció modulban

a) Médiaismeretek

Áttekintést kapnak a médiakommunikáció sajátosságairól (alapfogalmak, kommunikációs csatornák stb.), ezzel is segítve az ügyviteli munka és a média hatékony összekapcsolódását. Főbb témakörei: a tömegkommunikáció története, fogalma, meghatározói; a médiaszöveg; a médiatípusok rendszere; médiaelméleti alapfogalmak: médiapiramis, médiaháromszög; az úgynevezett új média, internet-média; a multimediális közlés sajátosságai; médiaműfajok; médianyelv, médianorma.

b) Idő- és projektmenedzsment

Megismertetésre kerülnek az alapvető közgazdasági fogalmak; a fogyasztói magatartás és a kereslet-kínálat tényezői, a piacformák jellemzői, termelési tényezők, a makrogazdasági összefüggések, a hatékony vezetési és időgazdálkodási ismeretek, a projektmenedzsment és menedzser célja és feladatai.

c) Rendezvényszervezés

Elsajátítják a rendezvény szervezésének és lebonyolításának sajátos ismereteit, a vendéglátás szabályait a speciális munkahelyi igények figyelembevételével. Alapvető témakörök: a különböző rendezvények előkészítése, információs források használata, közreműködés a szervezésben és a lebonyolításban, forgatókönyv, kalkuláció, lebonyolítási ütemterv készítése, a rendezvény értékelése, a tapasztalatok összegzése.

d) Vezetési, szervezési ismeretek

Megismerkednek az ügyviteli munkaterület irányításához, vezetéséhez szükséges fogalmakkal, a vezetés társadalmi és gazdasági meghatározottságával, szükségességével, funkcióival, a szervezetek vezetésének gyakorlatban bevált módszereivel. Kialakításra kerülnek a vezetői, szervezői adottságok, készségek..

e) Ügyviteli és irodaszervezési ismeretek és gyakorlat

Célja az ügyviteli munka fogalmának, tartalmának, az ügyviteli rend, az ügyiratkezelés teljes folyamatának az áttekintése, köztük például az iratkezelés technikai eszközei, a titkos ügykezelés szabályai, a szigorú számadású nyomtatványok, selejtezés. Az ügyviteli munka színterén, a korszerű, ergonómiailag megfelelő irodában gyakorlatot szereznek telekommunikációs és irodatechnikai eszközök használatában, a különböző szervezési feladatoknak az etikett és a protokoll szabályainak megfelelő ellátásában, az elektronikus feldolgozás, elektronikus számlakezelés, küldemények digitalizálása terén.

4. Továbblépési lehetőségek a mesterképzésre a szakirányról

A magyar alapszak ügyvitel szakirányán végzett hallgatóknak lehetőségük lesz bekapcsolódni bármely felsőoktatási intézmény által akkreditált mesterképzésbe magyar szakon, a tervek szerint magyar nyelv és irodalom ügyvitel szakirányú bölcsészszakon, valamint második tanárszakként az ügyviteli szak megszerzésére irányuló képzésbe. Ezek kidolgozása még folyamatban van.

A jelenleg elfogadott és 2005-ben elindult BA-képzésben a szakirányon kívül az ügyviteli modult a szakirány ismeretköreivel azonos tartalommal bámely alapszakos hallgató felveheti úgynevezett minor, azaz a második tanárszakra felkészítő modulként. Várhatóan második tanárszakként ők is bekapcsolódhatnak az ügyviteltanár mesterképzésbe.

A felsőoktatási intézmények jelenleg az alapképzésre épülő mesterképzések képesítési követelményeit határozzák meg. Az alapképzéshez viszonyítva a mesterképzésben a szakok túlburjánzásáról beszélhetünk. A felsőoktatási törvényben meghatározottak szerint pedagógus szakképzettséget (mesterséget) csak mesterképzésben lehet szerezni két szakon , a választott első és második tanárszakon.

Az ügyviteltanári képesítés a mesterképzésben tehát második tanárszakként választható, melynek előfeltételei, azaz az alapképzésből és a korábbi főiskolai végzettségből való belépés feltételei már körvonalazódnak, mint ahogyan az is, hogy a magyar szakon kívül mely más, első tanárszakokkal együtt indítható a kétszakos mesterképzésben. A legreálisabbnak a következő két párosítás mutatkozik:

a) magyartanár ügyvitel tanár

b) közgazdásztanár ügyviteltanár

Szintén örvendetes tény, hogy bölcsészszak szakirányaként ugyancsak szerepel a 13 felsőoktatási intézményt összefogó bölcsészkonzorcium akkreditálási kérelmében az ügyvitel. Ennek részletes kidolgozását a szakirány indítását felvállaló konzorciumi tagok jelenleg külön-külön végzik.

5. Megújult hivatásunk hasznosítási területek, munkapiaci esélyek

Milyennek látjuk a képzés megreformálásának eredményeként megújuló hivatásunkat? Milyenek lesznek az új ismeretekkel és kompetenciákkal felruházott leendő ügyviteli szakemberek munkapiaci esélyei, tudásuk használati és hasznosítási területei? Vajon növekszik-e az ügyvitel szakképzettség társadalmi-gazdasági hasznosíthatósága, haszna?

A következőkben bemutatjuk és magyarázzuk a kibővült lehetőségeket, amelyek a rendszerben megfogalmazott célok megvalósulása esetén realizálódnak.

5.1. Kiváló indulási alapnak tekintjük, hogy a magyar alapszak ügyviteli szakirányán folyó képzés

a) biztosítja a szakképzettségnek megfelelő elhelyezkedést, hiszen általánosan a kulturális örökség egyik legfontosabb részét, valamint az anyanyelvet kutató szakról van szó,

b) a helyes, világos és választékos stílus a társadalom és a gazdaság valamennyi területén a sikeres kommunikáció feltétele.

5.2. A képzés eredményeként elvárt általános és szakmai kompetenciák amelyeket az előző, főiskolai szintű ügyviteltanári végzettség nem tartalmazott ugyancsak biztosítékot nyújtanak arra, hogy a végzettek

- az alapszak és a hozzá kapcsolódó választott szakirány tanulmányaira vonatkozó ismeretszerzés általános módjait és annak fő kutatási módszereit magas szinten elsajátítsák,

- bekapcsolódjanak szűkebb szakterületük tudományos életébe (konferencián való részvétel, publikációs tevékenység szakfolyóiratokban stb.),

- megalapozottabban értékeljék a szakterületükön folyó tudományos munkát (tudományszervezés, pályázati tevékenység, bekapcsolódás folyamatban levő projektekbe stb.)

5.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek fejlesztésével reális esélyt látunk arra, hogy

- a magyar nyelvvel és irodalommal, valamint az ügyvitellel összefüggő ismereteket igénylő munkaköröket betöltsék,

- kulturális tevékenységhez kapcsolódó feladatköröket lássanak el művelődési intézményekben, kulturális intézetekben, az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás területén,

- jól felkészült szakemberként dolgozzanak nonprofit, társadalmi szervezetekben, valamint az általános humán tájékozottságot igénylő egyéb munkakörökben.

5.4. Az érvényesülési lehetőségek változnak a társadalmi-gazdasági környezetben

A gazdasági folyamatok a formális bölcsész-státuszokat ugyan háttérbe szorították, azonban a folyamatosan változó, ezzel pedig az alkalmazkodást, adaptivitást és szellemi hozzáadott értéket honoráló társadalmi-gazdasági környezetben jól érvényesülhetnek, érvényesülnek a bölcsészeti képzésben elsajátított készségek, információ-kezelési rutinok. Úgy gondoljuk, hogy a magyar szakirányon végzett bölcsészek magas színvonalon lesznek képesek kielégíteni olyan társadalmi-gazdasági igényeket, amelyeket állami közvetítés nélkül, közvetlenül a kereslet fogalmaz meg.

- A versenyszférában is lehetőségük lesz elhelyezkedni, tevékenykedhetnek rendezvényszervezőként, kulturális menedzserként, szervezhetnek szabadidős elfoglaltságokat a szellemi, kulturális szolgáltató ágazatokban.

- A másik fontos iránya a piacgazdasághoz kötődő életpályáknak a bölcsész végzettségű asszisztenseké. A munkaerő-piac részéről megfogalmazódott igény szerint a cégek vezetői szívesen alkalmaznak művelt, intelligens asszisztenseket, jóval nagyobb felelősséggel és fontosabb feladatkörrel, mint a korábban megszokott titkárnőket. Egy művelt, nyelveket beszélő, jól kommunikáló asszisztens komoly segítség és a cégnek presztízsértékű munkatárs. A multinacionális vezetői kör mellé gyakran delegálnak humán diplomás, biztos nyelvtudással és a helyi társadalomban, kultúrában kellő ismeretekkel, átlátással rendelkező asszisztenseket.

- A médiaszolgáltatási ágazat valamennyi szintje és formája már az elmúlt évtizedben is döntő mértékben a bölcsész végzettségűek bázisán építkezett. Az országos és helyi, elektronikus és nyomtatott csatornák mindegyike egyértelműen a bölcsészeket nevezte meg elsődleges munkatársnak.

6. Összegzés

Úgy ítéljük meg, hogy a magyar alapszak ügyvitel szakirányán végzettek majdani munkaerő-piaci megítélését és esélyeit növelheti, hogy a szakirány széles körben hasznosítható ismereteket nyújt, megfelelő szakterületi idegennyelv-tudással. Az elhelyezkedés három jellemző területének a médiát, a közigazgatást és a versenyszférát tartjuk. A közvetlenül a kereslet által megfogalmazott igényeknek megfelelő magyar szakirányokon végzettek lesznek a tipikusan szellemi (szabad) foglalkozású bölcsészek, akik valamilyen általában szolgáltatási tevékenységet végző humán szellemi foglalkozásban tevékenykednek, ami lehet valamely művészeti terület, társadalomtudományi szakértés, hagyományos vagy elektronikus újságírás, szöveggondozás, fordítás stb. Ide tartoznak olyan új területek is, mint például a pályázatírás, a projektmenedzsmentek monitoringja, illetve koncepcionális munkálatai.

A BA diploma birtokában valószínűsíthetően a végzettek 40%-a fog hosszabb távon bekerülni a posztgraduális képzés rendszerébe. Mi abban bizakodunk, hogy mivel az elvi lehetőségei megvannak továbbra is a kellő számban vehetnek részt ügyviteltanár szakos képzésben, akik várhatóan kibővült kompetenciákkal rendelkeznek majd.