0703tvsetl-enteres


*Ez évben emlékezünk Kodály Zoltán halálának negyvenedik évfordulójára. Ebből az alkalomból idézzük fel röviden életútját és munkásságát. Kodály Zoltán Kecskeméten született. Szülei műkedvelő szinten muzsikusok voltak. Édesapja hegedült, édesanyja zongorázott, énekelt. Ebben a családi környezetben könnyen kialakult a gyermekek zene iránti szeretete. Édesapja vasúti tisztviselő volt. Kecskemétről Galántára, majd Nagyszombatra helyezték. E két város akkor még Magyarországhoz tartozott, s döntő jelentőségük volt Kodály Zoltán népdalgyűjtői, zeneszerzői tevékenységében. A középiskola elvégzése után Budapesten tanult. Szülei a jogi pályára szánták, ő azonban az egyetem bölcsészkarát választotta. Az egyetemmel párhuzamosan a Zeneakadémia zeneszerzés szakán is folytatta tanulmányait. Kodály már fiatalkorában ráeszmélt, hogy mi magyarok nem ismerjük eléggé nemzeti kultúránkat, pedig hagyományok nélkül nincs jövője egyetlen nemzetnek sem. Elhatározta, hogy összegyűjti a még fellelhető magyar népdalokat, népmeséket, népszokásokat. Kodály és Bartók az akkor legkorszerűbb eszközzel, a fonográffal járták az országot hol gyalog, hol szekéren közlekedtek a kátyús utakon, esőben, hóban, napsütésben. Sok áldozatot vállaltak, hogy megőrizzék az utókornak az ország egyes vidékeinek népdal- és népmesekincsét. Kodály Zoltán síkraszállt nyelvünk tisztaságáért, fellépett a magyartalan kiejtés, az idegen szavak túlzott használata ellen. Bátor tett volt ez akkoriban, hiszen évszázadokon keresztül a német nyelv volt a hivatalos, s a hazai zenészek nagyobb része nem is tudott magyarul. Kodály Zoltán pedagógiai munkáját egészen fiatalon a Zeneakadémián, a zeneszerzésszakon kezdte. Szűkszavú, szigorú, következetes tanár volt. Tanítványait magas színvonalú művészi igényességre nevelte. Egyre világosabban látta, hogy Magyarország hanyatló zenei életét nem lehet csupán egy kis réteg nevelésével megváltoztatni. Alapelve volt, hogy a művészi zenét minden magyar emberhez el kell juttatni. Figyelme éppen ezért egyre inkább a fiatalok iskolai oktatása felé fordult. Sorra írta pedagógiai műveit. A zene eszköz volt a kezében, a magyarrá, az emberré nevelés eszköze. E nemzetmentő célkitűzés egyik jelentős területe az iskolai ének-zene oktatás megváltoztatása. Kodály új tanítási módszerében helyt kapott a szolmizáció. Kiszorultak a nyugati mintára szerkesztett tandalok, helyettük ízes, szép magyar dalok kerültek az óvodai, az általános és középiskolai ének-zene oktatásba. Kodály szervezőmunkájának köszönhetően népdalkörök alakultak, megindult az éneklő ifjúság mozgalom. Zeneszerzői munkájában első hatalmas sikerét negyvenéves korában érte el a Magyar zsoltár című zenekari művével. Kodály azonban felismerte, hogy a magyar népdalnak nemcsak az iskolákban, hanem a színházakban és a hangversenytermekben is helyt kell kapnia. Így születtek meg a népi dallamvilágra épült hangszeres és kórusművei. Az akkor még Magyar Királyi Operaház nevet viselő intézményben mutatták be Háry János című operáját igen nagy sikerrel. Az erdélyi dallamokat Székely fonó című operájában örökítette meg. Kodály életművének gerincét a népzenekutatás jelentette. A már-már kiveszőben lévő magyar népdalokat összegyűjtötte, és tudományosan rendszerezte. Életének hét évtizedes alkotó munkája új irányt szabott a magyar kóruskultúra útjának. Sok gyermekkarra írt művében gyermekjátékot, néphagyományt dolgozott fel, vegyes karra írt alkotásainak jelentős hányadát magyar költők versei ihlették. A költemények alapgondolatát, eszmei mondanivalóját a zene sajátos eszközével fokozta, erősítette. Gyakran választott olyan témát megzenésítésre, amellyel egyben állást foglalt az egész magyarságot érintő gondokkal kapcsolatban. Kodály Zoltán halálával mind a magyar, mind az egyetemes zenekultúrát pótolhatatlan veszteség érte. Rokonok, jó barátok és tisztelők sokasága kísérte utolsó útjára az európai hírű zeneszerzőt, az elkötelezett magyar hazafit, a minden művében és tettében lelkes pedagógust. Kodály Zoltán ma nagyon szomorú lenne, ha bepillanthatna az iskolák zenei oktatásába, hiszen az általa kidolgozott módszer sajnos külföldön népszerűbb, mint hazánkban. Több rádió zenei kínálata sem teszi lehetővé, hogy a fiatalok megismerjék óriási kincsünket, a népzenét.