Magyarok a világban 
Konfliktus és kreativitás
Elkezdődött egy új évszázad. Ha a jövő századfordulón utódaink visszagondolnak majd a nemrég lezárult 20. századra, mi juthat eszükbe? Száz év múlva mi lesz róla a történelemkönyvekben? Külföldieknek szánt turistakönyveink Magyarországot még a tokaji bor, a pirospaprika, a cigányzene és csárdás országaként akarják eladni. Nem mondjuk el, hogy a kocsi, a gyufa, a wolframszálas meg a kripton töltésű villanykörte, a golyóstoll, a Rubik-kocka, a váltóáramú technika és a transzformátor, az áramvonalas repülőgép, a radioaktív nyomjelzés és az atomreaktor, az elektronikus programozású számítógép és az időelosztásos számítógéprendszer, a Basic nyelv, a Windows Word szövegszerkesztő, az Excel programok és a Pentium mikroprocesszor olyanok agyában született meg, akiknek Magyarországon ringott a bölcsője.
Ébren álmodók
Ma már nem ceruzával vagy tollal, hanem golyóstollal (Bíró József szabadalma) vagy e-maillel (Kemény János alkotása) írunk egymásnak. A legenda szerint Hollywoodot magyarok létesítették. Ez igaz is, de csak részben. Magyar beszédet gyakran hallani Hollywoodban. Zukor Adolf alapította a Paramount filmvállalatot, Fox Vilmos a 20th Century Fox filmgyárat. Korda Sándor először Magyarországon filmezett, de 1919-ben Nyugatra kellett távoznia, Hollywoodban és Angliában 100 filmet rendezett, amikért az angol királynő lovaggá avatta. Kertész Mihály volt a rendezője a Casablanca, a Robin Hood kalandjai stb. filmeknek. Andy Vajna rendezte a Rambót, Evitát stb. Lengyel Menyhért volt a Basic Instinct (Elemi ösztön) szövegírója, Joe Esterhas írta a Ninocska és a Flashdance szövegkönyvét. Kovács László volt az Easy Rider (Szelíd motorosok) és a Free Willy (Szabadítsátok ki Willyt) operatőre, Zsigmond Vilmos tényképezte a Harmadik típusú találkozások és A szarvasvadász c. filmeket. Még ismertebbek a filmszínészek: Lugosi Béla, Gábor Zsazsa. A mozit a 20. század záró harmadában követte a televízió. A színes televíziót és a mikrobarázdás hanglemezt Goldmark Péter Károly szabadalmaztatta. A legtöbb információt szolgáltatja szemünk. A tárgyak háromdimenziós formáját kétdimenziós síkon rögzíteni és arról rekonstruálni képes Hologram (= teljes kép) Gábor Dénes alkotása.
Az atomkor előkészítésében
Hevesy György ismerte fel, hogy a kémiai ólomnak két változata van: egy stabil és egy radioaktív. Arra gondolt, hogy az aktív izotópot keverve az ólomhoz annak útja nyomon követhető a természetnél. Így jutott el a radioaktív nyomjelzés, majd a kémiai kormeghatározás, stabil elemek neutronnal történő aktiválása, sugárdiagnosztika kidolgozásához. Szilárd Leó Londonban szabadalmaztatta az energiatermelő láncreakció ötletét és azt a Brit Admiralitás által titkosíttatta. Már az USA-ban volt (1939), amikor sikerült kísérletileg kimutatnia, hogy a neutron által kiváltott uránhasadásban valóban újabb neutronok válnak szabaddá. 1942 decemberére Fermi irányítása alatt elkészült és működni kezdett az első atomreaktor. Az indításnál Szilárd is, Wigner is jelen volt. 1942-ben már az Egyesült Államok is háborúban állt Japánnal és Németországgal, az atombombát ígéretes (egyben fenyegető) lehetőségnek ítélték. Az amerikai hidrogénbomba Teller javaslata alapján 1951-re készült el, a szovjet hidrogénbomba Szaharov és Zeldovics irányításával 1953-ra. Mielőtt az atombomba elkészült volna, Németország kapitulált. Ezért Szilárd, Wigner, Teller és sok más tudós az atombomba bevetése ellen foglalt állást. A kibontakozott hidegháborúnak végül is az amerikai informatikai fölény vetett véget: a Teller által kezdeményezett csillagháború, ami az atombombát szállító ballisztikus rakéták elhárítását célozta meg. 
Közlekedés
A Ford T-autómodelljéből 20 év alatt 16 milliót adtak el, az tehát minden harmadik amerikai családban megjelent! 1999-ben a Globális autómobil választási Alapítvány a Ford T-modellt deklarálta a 20. század autójának. Tervezője Galamb József volt. Az első kormányozható léghajó 1897-ben tette meg próbaútját a Bodeni-tó felett, tervezője és építője Schwartz Dávid. Kármán Tódor Kaliforniában fejlesztette ki a járművek (repülőgépek) áramvonalas alakját. Amikor jött a második világháború, az amerikaiak számára a Csendes-óceánon fontossá vált, hogy Japán ellen küldött repülőik rövid kifutópályáról (anyahajóról) is felszállhassanak. Erre fejlesztették ki Kármán Tódor irányításával a lökhajtásos repülőket.
Az informatikai forradalomban
Az információelméletet kibontakoztató Brillouin és Wiener Szilárd Leót tekintik az informatika megalapítójának, ahonnan napjaink legdivatosabb tudománya fejlődött. Szilárd vezette be az információk elemi kvantumát (igen/nem), amit a mai fiatalok bit néven ismernek. A gyors információfeldolgozás döntővé a második világháború során vált. Neumann János eredetileg a matematika és kvantummechanika axiomatikus alapjaival foglalkozott. Amerikában megtanulta az elektronikát, és kifejlesztette az elektronikus programozású számítógépeket. A számítógépek adatok (bitek) tömegét tárolják memóriájukban, ezeket az adatokat egy "szilíciummorzsa" kezeli, a mikroprocesszor. Andy Grove (Gróf András) ismerte fel, hogy a "gondolkodás" (mikroprocesszor) sebessége adja a számítógép igazi értékét. A számítógép az operációs rendszeren keresztül érintkezik használójával. Ma a felhasználó egérrel közlekedik a Windows képernyőin. Ezeket a szemléletes "ablakokat" ifj. Simonyi Károly fejlesztette ki. Ugyanő alkotta meg az Excel adattároló és adatkezelő rendszert, valamint a Windows Word szövegszerkesztőt, ami már menet közben láthatóvá teszi a kinyomtatni szánt szöveget. Simonyi ma a Microsoft főtervezője. A számítógép elterjedése a matematika bizonyos fejezeteinek matematikán túlnyúló jelentőséget adott. Ilyen fejezeteket művelt Erdős Pál, Lax Péter, Lovász László, Bott Raoul. Az amerikai-szovjet nukleáris leszerelési tárgyalások idején merült fel az igény, hogy olyan rugalmasabb játék elméletet dolgozzanak ki, ami akkor is használható, ha az ellenfél kártyáit nem ismerjük, és az ellenfél blöfföl. Harsányi János az ilyen "nem kooperatív játékok úttörő elemzéséért" kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat. A játék teoretikusai után érdemes szólni a játékosokról is. Kosztolany André (1906-99) dollármilliókat nyert, mert az első világháború után előre látta a nagy tőzsdekrachot New Yorkban, a második világháború után pedig a német gazdasági csodát. 
A történelem keresztútján
Történelmi tény, hogy az emberi kultúra kimagasló személyiségei egyenlőtlenül oszlanak el a téridőben. A Nobel-díjasok születési helyei is sűrűbbek (lakosságszámhoz viszonyítva) a Nyugat- és Kelet-Európát elválasztó sávban, ami gyakrabban volt világháborúk frontvonala. 
Nyugodt korokban csak társadalmi beilleszkedésre van szükség. Változó égbolt alatt azonban nem működnek a régi sablonok, a változékony időjárás a kreatív egyéneknek kedvez. Hazánk a történelem keresztútján fekszik.
Határok átlépése
Vannak, akik sem a politikai, sem a diszciplináris határokat nem nagyon tisztelik. Például a tudományok elfogadott feloszlásának keretei között nehéz volna megmondani, hogy Békésy György, Gróf András, Hevesy György, Neumann János, Oláh György, Polányi Mihály, Teller Ede, Telegdi Bálint, Wigner Jenő vegyészmérnökök-e (amint egyetemi diplomájuk állítja), vagy matematikusok, fizikusok, informatikusok, biológusok és filozófusok. A biofizika mostanra fontossá vált határterület. Magyarok látnivalóan nem képesek ellenállni a biológiai csábításnak. Bárány Róbert, Bauer Ervin és Szent-Györgyi Albert az orvostudomány irányából, Békésy György, Hevesy György, Szilárd Leó és Vicsek Tamás műszaki témák felől merészkedett erre a diszciplínák közt húzódó - azokat korábban "szétválasztó" - szűzföldre. Ilyen kalandozások tették lehetővé, hogy hőseink különböző kultúrákat átéljenek, különböző diszciplínákat összekapcsoljanak, ezáltal formálják a kort, amit 20. századnak mondunk.
A 20. század elmúlt. Milyen lesz a 21. század történelme?