Szilvásvárad 
Bevezetés
Szilvásvárad a Bükk hegység nyugati oldalán a tengerszint felett 345 méterre terül el Egertől 30 km távolságra. Autóúton Ózd, Kazincbarcika és Eger felől, vasúton Putnok és Eger felől közelíthető meg. A két vasút megállótól kb. 15 perces sétával érhetünk a falu központjába vagy a Szalajka-völgy bejáratához. A falun belüli közlekedés a kis távolságok miatt gyalogosan sem nehézkes, de nyílik lehetőség kerékpárkölcsönzésre és lovaskocsizásra is. A Szalajka-völgybe kirándulóknak az előbbieken kívül érdemes az erdei vasút csodálatos útját is kipróbálni.
A település története
Szilvásvárad igen régi település. A Bükk-hegység e szakasza már ősidők óta lakott terület volt. Az Istállóskői-barlangban folyt ásatások 35-40000 éves leleteket hoztak napvilágra. A vaskorszakban jelennek meg a község területén a jazzig, szkíta törzsek, utánuk az avarok, akik leigázták az itt élő szláv népeket. Életükről feltárt sírok és ma is látható földmaradványok tanúskodnak. Szkíta sírt egy útépítés alkalmával fedeztek fel. 
A leletek (arany hajcsat, 24 db gyöngyszem és egy bronz karperec) megmentése Papp László, Kengyel Zoltán és Gál Gyula nevéhez fűződik. A szlávok gyűrű alakú sáncaik mögött éltek. Ilyen például a falu határában lévő töröksánc, ahol ágyúgolyókat, edényeket és fegyvermaradványokat találtak. Szláv gyűrűvárra épült Gerennavár, Éleskővár, melyek romjai még ma is láthatók. Honfoglalásunk után az Ug nemzetiséghez tartozó népcsoportok népesítették be a területet vadászat céljából Uppony, Dédes, Szilvásvárad között. Lassanként a szilvási kunpalócok nyaka is betört a keresztvíz alá, de még István király idején is föllobogtak az ősmagyar vallás áldozati tüzei. Feltételezhető, hogy a XII. században a terület a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időtájt találkozunk a község nevének leírásával az egri egyházmegye pápai tizedlajstromában, mint földesúri jobbágyfalu, Warad - Warada - Wárad formában. Nevét a szláv földvárakról kapta. 1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskővár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu neve már Zylvaswarad. 1438-ban a király a Palóczyaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palócziak után a Perényieknek kerül a birtok, akik az "akié a föld, azé a vallás" elvén reformátussá térítették a település lakóit. 1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került. A Keglevich család 1894-ig volt birtokosa a területnek. Ez idő alatt jelentek meg községben az első manufaktúrák. A szilvásváradi kemény cserépgyár, téglagyár, s üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők is üzemeltek a Szalajka-völgyben. A Keglevichek birtoklása idején épült a klasszicista stílusú új Református Kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, az iskola és a református temető. A Keglevichek után Erdődy Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg a területet, mely ekkor a Szilvás nevet viselte. Ipari létesítményeket hozott létre. Bélapátfalván cementgyárat, 1912-ben Szilváson kőbányát sodronypályával, iparvasutat és mészüzemet létesített. 
1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben és a katolikus temető létrehozásához területet adományozott. Ez időtájt a túristáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgy bebarangolását tűzték ki célul, ugyanis a birtok kerítéssel volt körülvéve, s csak külön engedéllyel lehetett látogatni. 1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek. Szilvásvárad 1950-ben Borsod megye sajószentpéteri járásából a megyehatárok rendezése folytán Heves megye egri járásához csatolódott. 1966-tól az iparvasút kirándulóvonatként működik. 1971 és 1974 között megépült a szalajka-völgyi Erdei Múzeum. A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra.
1976-ban felépült a Szalajka-völgy bejáratánál a Lovasstadion, amit a Fedett lovarda követett 1980-ban - lehetőséget teremtve a minden évben megrendezett lovasversenyeknek. Múzeumok, Látnivalók
Erdei Múzeum
Erdei Vasút
Erdészeti Múzeum
Fátyolvízesés
Istállóskői barlang
Kárpátok Őre
Kastély
Kerektemplom
Lipicai ménes
Lovas Múzeum
Millenniumi Kilátó
Szalajka-völgy
Kézművesség, Népművészet
Debreczeni-Pelcz Kerámia
Nyerges-Bőrműves
Szilvásváradi-Gál Kerámia Műhely
Fátyolvízesés, sziklaforrás, pisztrángos tavak
A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa érdekes lépcsőszerű képződményt hozott létre, melyen a fátyolosan lezúduló tiszta víz, csodálatos látványt nyújt. E vízesés hazánk egyik legkiemelkedőbb szépségű természeti ajándéka. Itt sorakoznak Magyarország legszabályosabb forrásmészkő gátjai. Kialakulásuk egy hosszú, máigis tartó folyamat eredménye. A Sziklaforrás a helység egyik legnagyobb vízhozamú, a patakot tápláló karsztforrása. Jéghideg, tiszta vize a kirándulók jó szomjoltója. A gyalogtúrát szinte végigkísérik a pisztrángos tavak és a köztük lévő pisztrángtelepek, ahol a szivárványos és sebes pisztrángokat tenyésztik. 
Szabadtéri Erdei Múzeum
A Szabadtéri Erdei Múzeum 1971-1974-ig készült. A múzeum az egykori "erdei ember" mesterségeibe nyújt bepillantást. Sok más érdekesség mellett látható faszénégető, fűrészüzem, az egykori sodronypálya és a vashámor is, melyben az ott található "Tilalmas a halászat ebatta" feliratú vastábla és a Kerektemplom betűi is készültek.