*A magyar gazdaság óriási társadalmi erőfeszítéssel a kilencvenes
évek közepén túljutott a piacgazdasági átmenet válságán, és gyor-
suló ütemben igazodni kezdett az egyre nehezebb verseny követel-
ményeihez. Ennek eredményeként létrejöttek a sikeres gazdasági
felzárkózás alapvető feltételei. A kormány kiemelt gazdaságpoli-
tikai célja, hogy az ország fejlődését tartósan gyors ütemű, az
export és a beruházások által vezérelt, kiegyensúlyozott növeke-
dési pályára irányítsa, és ezzel megteremtse a jóléti rendszer-
váltás megvalósításának feltételeit. A jóléti rendszerváltás
lehetővé teszi, hogy a gazdasági teljesítményekkel összhangban
érezhetően emelkedjék az emberek életszínvonala, erősödjék a lét-
biztonság és javuljanak a lakosság életkörülményei. A magyar gaz-
daságpolitikának két fontos célja van. Az egyik az esélyek javí-
tása, a területi, illetve a társadalmi értelemben vett felzárkóz-
tatás, a másik cél pedig a teljesítmények és a versenyképesség
növelése. Ezek a célok csak egymással szoros összhangban valósul-
hatnak meg. A kormány a fenntartható gazdasági növekedésnek biz-
tosít elsőbbséget, ezzel együtt fokozott figyelmet fordít a gaz-
dasági egyensúly, a foglalkoztatás és az infláció alakulásának
harmóniájára is. A kormány kiemelkedően fontos feladatai között
tartja számon az Európai Unióhoz 2004-ben történő csatlakozást,
majd pedig a pénzügyi uniós tagságra való felkészülést. Az ennek
megvalósítását szolgáló program hatékonyan támogathatja az ország
teljesítőképességének erősítését és felemelkedését. Az Európai
Unióhoz való csatlakozás legfontosabb eleme a nemzeti fejlesztési
program véglegesítése és a szükséges intézmények kialakítása. Az
elkövetkező években a kormány a termelőszektor korszerűsítése, a
tudás bázisának erősítése, valamint az infrastruktúra fejlesztése
révén az ország versenyképességének fokozását kívánja előtérbe
helyezni. A külföldi befektetők számára a szilárd gazdaság és a
biztonság a legfontosabb. A külföldi vállalkozások hazai képvi-
selői kedvező irányú lépésnek tekintik a befektetések ösztönzését
elősegítő program kidolgozását. A most meghirdetett program leg-
fontosabb elemei között szerepel a közterhek csökkentése, az adó-
kedvezmények kiterjesztése, az adminisztrációs terhek mérséklése,
a különböző pályázatok normatív támogatása, a nagyobb beruházási
pályázatoknál a beszállítói hányad előírása, a fejlesztéseket
ösztönző intézmények erősítése. A kis- és középvállalkozások
azonban hiányolják a programból a beruházásaik támogatásáról
szóló terveket. Véleményük szerint a programnak a beruházásokat
kell támogatnia és nem pedig a külföldi befektetéseket. A szak-
szervezetek képviselői úgy gondolják, hogy az állami támogatások
és a kedvezmények megítélésekor minden esetben ki kellene monda-
ni a foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos feltételeket. Mind-
ezek ellenére a kis- és középvállalkozások a jövőben gazdasági
helyzetük javulására számítanak. A gazdaságpolitika iránti bi-
zalom növekedése érdekében áttekinthetővé és ellenőrizhetővé
kell tenni a közpénzekről való döntéseket és általában a kor-
mányzati munkát. A tartós gazdasági növekedés fenntartása ala-
csony inflációs környezetet és egymással összhangban lévő belső
és külső egyensúlyt igényel. Ennek érdekében a gazdaságpolitikai
programok kialakításában és a gazdaságpolitikai döntések előké-
szítésében a kormány együttműködik a gazdasági szereplők külön-
böző csoportjainak érdekeit képviselő szervezetekkel. A pénzügyi
politikában nincs szükség változtatásra, ha a kormány az Európai
Uniónak bejelentett mértékűre csökkenti az államháztartás kiadá-
sait és a termelékenység növekedéséhez igazítja a bérkiáramlást.
A jegybank elnöke szerint ebben az esetben a kamatok mérséklése
is elképzelhető. A Magyar Nemzeti Bank támogatja a kormány által
összeállított gazdaságfejlesztési programot, a kormányzat három-
százalékos béremelésre vonatkozó javaslatát, és örül annak, hogy
azt a munkaadók is elfogadhatónak tartják. A következő időszak-
ban az esélyteremtés és a versenyképesség erősítése a legfonto-
sabb feladat. Az intézkedések közül említést érdemel a család-
támogatások új formáinak bevezetése, a nehéz körülmények között
élő gyermekek helyzetének javítása. A vidék felzárkóztatása ér-
dekében sor kerül a kistelepülések iskoláinak felújítására, és
várhatóan új terveket dolgoznak ki a falufejlesztésre, valamint
új munkahelyek létesítésére. A kormány külön pénzügyi alapot hoz
létre a hátrányos helyzetben lévő települések felemelkedésére.