*A gazdaságpolitika iránti bizalom növelése érdekében áttekinthetővé és ellenőrizhetővé kell tenni a közpénzekről való döntéseket és általában a kormányzati munkát. A stabilitás fenntartása alacsony inflációs környezetet és egymással összhangban lévő belső és külső egyensúlyt igényel. Ennek érdekében a gazdaságpolitikai programok kialakításában és a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében a kormány együttműködik a gazdasági szereplők különböző csoportjainak érdekeit képviselő szervezetekkel. A pénzügyi politikában nincs szükség változtatásra, ha a kormány képes lesz az Európai Uniónak bejelentett mértékűre csökkenteni az államháztartás kiadásait és a termelékenység növekedésének megfelelő szinten tartani a bérkiáramlást. A jegybank elnöke szerint ebben az esetben a kamatok mérséklése is elképzelhető. A Magyar Nemzeti Bank támogatja a kormány által összeállított gazdaságfejlesztési programot, a kormányzat háromszázalékos béremelésre vonatkozó javaslatát, és örül annak, hogy az a munkaadók körében is elfogadhatónak tűnik. A következő hónapok koncepciója az esélyteremtés és a versenyképesség erősítését állítja a középpontba. A következő időszakban meghozandó intézkedések közül említést érdemel a családtámogatások új formáinak bevezetése, a nehéz körülmények között élő gyermekek helyzetének javítása. A vidék felzárkóztatása érdekében sor kerül a kistelepülések iskoláinak felújítására, és várhatóan a falufejlesztésre és a munkahelyteremtésre is új konstrukciót dolgoznak ki. A kormányzat külön pénzügyi alapot kíván létrehozni és legalább 50 százalékkal több forrást akar biztosítani a fejlett és a fejletlen térségek közötti különbségek enyhítésére, illetve az eddig hátrányos helyzetben lévő települések felemelkedésére. A lakossági jövedelmek, közöttük a minimálbér jelentős emelkedése az emberek többsége számára érezhető életszínvonal-javulást eredményezett. A miniszterelnök ebben az évben három és fél százalék körüli nemzetijövedelem-növekedést lát elérhetőnek, jövőre négy százalék körülit, az utána következő két évben pedig - amikor az uniós csatlakozás előnyei már érvényesülhetnek - a gazdasági növekedés szerinte elérheti az évi hat százalékot. Ennek többek között az is feltétele, hogy a fejlett országokban elkezdődjön a gazdasági fellendülés. A következő két évben - a jóléti eredmények értékének megőrzése mellett - a vállalatok versenyképességét igyekszik erősíteni a kormányzat. Ezekre az évekre az adócsökkentés, valamint a nettó bérek emelkedése lesz a jellemző. A jövő évtől az Európai Unió támogatáspolitikai irányelveivel összhangban teljeskörűen szerepelnek majd a Széchenyi-tervben a közösségi forrásokból támogatásra kerülő célok. A következő négy évben döntően hazai forrásokból történik az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás és a rendvédelem megerősítésének finanszírozása, valamint a bérek felzárkóztatása. A kormányzat hazai és európai uniós forrásokból fedezve emeli az államháztartás beruházási kiadásait, ennek során koncentrált beruházásokra kerül sor az informatikában, a környezetvédelemben és a közlekedésben. A költségvetés-politika átláthatóságának és hatékonyságának növelése érdekében a kormány módszertani, adópolitikai, valamint intézményi fejlesztéseket vezet be. Ezzel lehetővé teszi az európai pénzügyi uniós tagság kincstári feltételeinek teljesítését. A kormány felülvizsgálja és az európai uniós normáknak megfelelően átalakítja a kincstári rendszert, és új törvényben kívánja szabályozni az államháztartás működését. A kormány célja a közigazgatás átfogó reformjának és fejlesztési programjának kidolgozása. Ennek keretében figyelembe kívánja venni a régiók adottságait, fejlődési lehetőségeiket, a teljesítményelv, valamint a szakmai követelmények szempontjait és nem utolsósorban az Európai Unióhoz történő csatlakozás követelményeit. A kormányzati jövedelempolitika legfontosabb alapelve, hogy a lakossági jövedelmek a gazdasági teljesítménnyel és a versenyképesség megőrzésével összhangban alakuljanak. A jövedelempolitika hatékonyságának növelése érdekében újra működnek majd a közszolgálati érdekegyeztetés intézményei. A kormányzat a gazdaságpolitika összehangolt alkalmazásával támogatja az infláció folyamatos mérséklődését, és ezzel a kormányzati ciklus végére előkészíti Magyarország monetáris uniós tagságát. A kormány a monetáris unióhoz való csatlakozás feltételeinek mielőbbi teljesítése érdekében jó együttműködésre törekszik a Magyar Nemzeti Bankkal. A kormány elfogadta a nemzeti fejlesztési terv stratégiájának első változatát és azt hamarosan társadalmi vitára bocsátja. Magyarország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy 2004-től az Európai Unió felkészült, saját érdekeit hatékonyan érvényesítő tagja legyen. A fejlesztési terv 2006-ig szól, ugyanakkor kijelöli az Európai Unió következő, hatéves költségvetési idején megvalósítandó magyar fejlesztési irányokat is. A kormány által elfogadott nemzeti fejlesztési terv célja az esélyteremtő társadalmi fejlődés, a versenyképes és megújuló gazdaság, a területileg kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés segítése. A terv új esélyeket teremt a vidékfejlesztési programokra, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, az egészségügyi, az oktatási, valamint a szociális intézmények felújítására, az egész életen át tartó tanulás támogatására, a nők munkába állásának elősegítésére, a települések környezeti állapotának javítására és a kutatás-fejlesztési program társfinanszírozására. A siker feltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű pályázat. A támogatásokhoz az Európai Unió szabályainak megfelelően közbeszerzési eljárások és pályázatok útján lehet hozzájutni. Ezért a következő időszakban a vállalkozóknak fel kell készülniük arra, hogy a támogatások elnyeréséhez megfelelő pályázatokat nyújtsanak be. Hazánknak az év végéig kell beterjesztenie Brüsszelben a nemzeti fejlesztési tervet, és ennek alapján kezdődhetnek meg a tárgyalások a közösségi támogatásokról, amelyek várhatóan jövő nyárig lezárulhatnak. Az Európai Uniónak tehát hat hónap áll rendelkezésére, hogy a nemzeti fejlesztési tervet alaposan megvitassa és mérlegelje, hogy az mennyiben felel meg az unió feltételeinek. A keleti régió a regionális operatív programban számíthat némi előnyre, hiszen az országnak ezen a részén van a legnagyobb szükség a felzárkóztatásra. A versenyképesség fokozása is elengedhetetlen feltétele az uniós csatlakozásnak. Az elmúlt három hónapban kialakult a kormány gazdaságpolitikai stratégiája, aminek alapelve a gazdasági növekedést meghatározó versenyképesség növelése. Az oktatás, a szakképzés, a továbbképzés fejlesztése révén a tudásalapú társadalom kialakítása, a munkaerő-források jelentős bővítése, a beruházás- és befektetésösztönző politika megvalósításával pedig a modernizáció és az innováció kiterjesztése hozzájárul a magasabb termelékenység alapjainak megteremtéséhez. A miniszterelnök szerint fenntartható, az egyensúlyt javító, az inflációt fokozatosan csökkentő növekedésre van szükség. A kormány célja a regionális és a társadalmi különbségek minél gyorsabb ütemű enyhítése. A társadalmi béke szempontjából is elodázhatatlan feladat a különbségek csökkentése. A magyar gazdaság élénkülése - a világgazdasági és világpolitikai bizonytalanságok hatására is - nagyon szerény. A növekedés szerkezete is kedvezőtlen, mert azt a belső fogyasztás serkenti, nem pedig a termelő beruházás. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb összefoglalója szerint romlik a pénzügyi egyensúly, gyengül a kivitel és kismértékben növekszik a munkanélküliség. A kedvezőtlen hírek mellett biztató, hogy az építőipar szerepe változatlanul jelentős, és ez a gazdasági növekedésben is némi élénkülést eredményezhet. A Központi Statisztikai Hivatal az előzetes számításokon alapuló közlését legújabb jelentésében megerősítette, és nyilvánosságra hozta, hogy a növekedés a második negyedévben meghaladta a három százalékot. Az exportnak és a növekvő belföldi értékesítésnek is meghatározó szerepe volt az élénkülésben. Az ipari termelés augusztusi csökkenése azonban hátrányosan befolyásolta a belföldi kereslet alakulását. Ezt bizonyítják a beszállítói, valamint a nyersanyag-termelői statisztikákban szereplő adatok. Az ipari termelés és a kivitel mérséklődése egybeesett az Európai Uniót jellemző gazdasági folyamatokkal. A kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme csökkent, de még így is változatlanul magas. A háztartások fogyasztása - az előző év azonos időszakához képest - az év első felében kétszeresére emelkedett. A nemzeti össztermék növekedése a lakossági fogyasztás növekedésének köszönhető. A belföldi pénzügyi egyensúly is romlott a hivatal jelentése szerint. A folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyinak megközelítőleg a háromszorosa. A hiány kétharmad része keletkezett a központi költségvetésben és egyharmada pedig a társadalombiztosítási alapokban. Az infláció mérséklődése szeptemberben megállt. A foglalkoztatottak száma gyakorlatilag nem változott, csekély mértékben emelkedett a munkanélküliek száma. A reálbérek gyors emelkedése és a forint felértékelődése miatt tavaly és az idén összesen 20 százalékkal csökkent a versenyképesség, miközben a kivitel - a behozatal lendületes növekedése mellett - csak lassan emelkedik. Jövőre kissé gyorsul a növekedés, a legfőbb húzóerő továbbra is a lakossági fogyasztás, valamint a lakás- és az ingatlanpiaci kereslet marad. A kutatóintézetek becslése szerint az infláció jövőre 5 százalék körül alakul. A bérek emelkedése különösen a szolgáltatások árának növelését vonja maga után. A bérnövekedésen túlmenően növelheti az inflációs nyomást az olaj árának várható változása is. A pénzügykutatók véleménye szerint a következő évben a kedvezőbb külgazdasági feltételek jótékony hatással lesznek a magyar gazdaságra. Az első, valamint a második száz nap programjának, illetve a kormányprogram 2003-ra vállalt ígéreteinek megvalósítását szolgálja a jövő évi költségvetés, amelynek fontos célja a korábban meghatározott gazdaságpolitikai program végrehajtása. A törvényben előírt határidőnek megfelelően a pénzügyminiszter ezekkel a szavakkal nyújtotta be a parlamentnek a jövő évi költségvetés tervezetét. A költségvetés négy és fél százalékos gazdasági növekedést irányoz elő, és az államháztartási hiányt is négy és fél százalékra kívánja csökkenteni. A pénzügyi tárca vezetője reményét fejezte ki, hogy az előrejelzés nem bizonyul túlzottan bizakodónak. A miniszterelnök szerint a következő évben nem lesz szükség megszorító intézkedésekre. A jövő évi költségvetés legfontosabb céljai közül elsőként a család- és a gyermektámogatásokat említette. A kormány a családi pótlékot közel tíz százalékkal, az anyasági támogatást ötven százalékkal kívánja emelni, bevezeti a nagymamák részére a gyermekgondozási segélyt, a gyermekek után járó lakásépítési kedvezményt, és lehetővé teszi az apák számára, hogy gyermekük születését követően egyhetes szabadságra menjenek. Az infláció jövőre a hivatalos várakozás szerint is 5 százalékra csökken, miközben a reálbérek 7 százalék körül emelkednek. A lakossági fogyasztás az idei 9 százalékkal szemben jövőre várhatóan csak öt százalékkal nő. A pénzügyi egyensúly helyreállítása - a pénzügyminiszter megfogalmazása szerint a jövő évi gazdasági kiigazítás - nem jár lakossági megszorításokkal. A következő évi költségvetésben a jóléti programok végrehajtásán túlmenően elsőbbséget kap a mezőgazdaság helyzetének rendezése, az uniós támogatásokhoz szükséges magyar hozzájárulás megteremtése. Az infrastruktúra fejlesztése, az egészségügyi reform, valamint a területfejlesztés jelent még kiemelt területet. A fenti célok megvalósítására valószínűleg a beruházások, illetve a különböző intézmények működési költségeinek erőteljes visszafogása jelent majd fedezetet, ugyanis a költségvetési tervezet szerint a jövő évi dologi és beruházási kiadások alig emelkednek. A pénzügyi tárca vezetője és a Magyar Nemzeti Bank elnöke nemrégen közös sajtóértekezleten erősítette meg, hogy továbbra is egyetértenek egymással a gazdaság várható teljesítményének megítélésében. Az államháztartási hiány csökkenése a nemzetközi megfigyelőket, illetve a befektetőket is meggyőzheti arról, hogy kedvezőek a kilátások. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az egyensúlyi aggodalmakat csökkentheti, hogy Magyarország most már valóban az Európai Unió és az euró kapujában áll. A jegybank a következő évre - a kormány gazdaságpolitikai programjával összhangban - négy és fél százalék alatti inflációt vár, és 4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál. A pénzügyminiszter szerint a tagjelöltek tapasztalatai arra utalnak, hogy az infláció csökkentése nem feltétlenül függ az árfolyamrendszertől, és ismét jelezte, hogy a kormánynak nem áll szándékában a forint felértékelése. A pénzügyminiszter kijelentette: a parlament elé beterjesztett költségvetési előirányzatok összhangban vannak azokkal az irányelvekkel, amelyeket hazánk az év közepén az Európai Uniónak eljuttatott. Egy ország versenyképessége általában a bruttó nemzeti jövedelem növekedési dinamikája alapján ítélhető meg. A versenyképesség megőrzése a mindennapok gazdaságpolitikai feladata, és ennek fontos feltétele a növekvő termelés és fogyasztás közötti összhang fokozatos helyreállítása. A versenyképesség fokozása elengedhetetlen kritériuma az uniós csatlakozásnak. A magyar gazdaság teljesítőképessége elsősorban a kis- és közepes méretű vállalkozásokon múlik. Az államnak az a dolga, hogy olyan intézmények kialakulását segítse, amelyek vállalkozói alapon biztosítják a gazdálkodáshoz szükséges tőkét. Ilyen például a befektetésösztönzés, a lakossági megtakarítások támogatása. Mindezek forrásokat teremtenek, melyek erősítik a vállalkozásokat és végső soron a gazdasági növekedés fenntartását eredményezik. A gazdasági és közlekedési miniszter vállalkozók előtt tartott előadásában az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén a gazdaságélénkítés fontosságára hívta fel a figyelmet. A miniszter aggasztónak tartja, hogy az utóbbi időben jelentősen visszaesett a külföldi működő tőke beáramlása. Örvendetesnek tartja ugyanakkor, hogy alacsonyabb az infláció szintje és az építőipar is rohamosan fejlődik. Véleménye szerint az újabb gondok elkerüléséhez nyitott gazdaságpolitikára van szükség. Nem véletlenül született meg a beruházásösztönzési csomag, amely hozzájárulhat a befektetési kedv növekedéséhez. Mindehhez szorosan kapcsolódik a közlekedésfejlesztési koncepció, amelyhez uniós forrásokra is számíthatunk. A gazdasági és közlekedési miniszter megfelelő átalakítás és hatékonyabb ellenőrzés mellett szükségesnek tartja a Széchenyi-terv folytatását is. A magyar gazdaság korszerűsödésében kulcsszerepe volt - és a közeljövőben marad is - a vállalkozói szektor beruházásainak és ezen belül a beruházások több mint felét megvalósító külföldi működő tőkének. A beruházásösztönzési stratégia fő célja hazánk versenyképes telephelyi pozíciójának megőrzése, annak javítása. A magyar gazdaság foglalkoztatási és jövedelemtermelési képességének növelése érdekében szükség van a gazdaság szerkezetét javító és teljesítőképességét fokozó beruházások dinamizálására. Ennek lényeges előfeltétele a gazdasági környezet javítása, a beruházási légkör kedvezőbbé tétele. Az új beruházásösztönzési rendszernek elő kell mozdítania a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából szükséges beruházási teljesítmény növelését. A versenyképes beruházási és működési feltételek között kiemelten fontos a fejlett infrastruktúra és a képzett munkaerő. A magyar gazdaság fejlesztése, versenyképességének megőrzése, illetve javítása érdekében kialakított prioritások közül az elsők közt szerepel a beruházások megvalósításának gyorsítása, a hazánkban működő vállalatok érdekeltté tétele az új beruházásokban és nyereségük visszaforgatásában, valamint a feldolgozóipari beruházások növekedési ütemének gyorsítása mellett a stratégiai szolgáltatások arányának növelése és a magyarországi regionális vállalati irányító központok kialakítása. Stratégiai cél az országon belüli regionális egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az elmaradottabb, hátrányos helyzetű, kihasználatlan munkaerő-felesleggel rendelkező térségek tőkevonzó képességének erősítése, a magyarországi kutatás-fejlesztési és innovációs képességek jobb kihasználása a vállalkozói szektor részéről és Magyarország beszállítói hálózatainak fokozottabb igénybevétele. Prioritást élvez a környezetvédelmi követelményeket előtérbe helyező fejlődési folyamat gyorsítása is. A gazdasági tárca az adókedvezmények mellett növelni kívánja a vissza nem térítendő támogatások mértékét. A közvetlen támogatások pontosabban lesznek tervezhetők a költségvetés, valamint a vállalatok számára, és a megítélt támogatások beruházási fázisban való megszerezhetősége következtében ez a vállalkozásoknak is sokkal kedvezőbb. A miniszterelnök a kormány kötelességének nevezte annak segítését, hogy a magyar vállalatok és vállalkozók minél nagyobb eséllyel juthassanak hozzá az uniós forrásokhoz. A fenntartható növekedést, a gazdaság növekvő versenyképességét a szakképzett munkaerő megfelelő minősége és struktúrája garantálja. A szakképzésben az állami szerepvállalásnak csak a szabályozórendszer kialakítására, az ösztönzésre és a megfelelő működtetés biztosítására kell összpontosítania.