*A világ versenyképességi felmérései Magyarországot kétszáz ország
rangsorában a negyven legfejlettebb ország közé sorolják. Reálisan
kell látnunk helyünket a világban. Az Európai Unióhoz csatlakozva
a világ legfejlettebb országainak sorában a többiekkel azonos
bánásmódot igényelhetünk majd hazánknak. Ehhez a színvonalhoz
igazodnak azonban a követelmények is. Az Európai Unió szintén sok
tekintetben az átalakulás korát éli. A jelentős mértékű bővüléssel
járó új helyzet csak tetézi a megoldandó feladatokat. Az Európai
Unió 2010-re a világ legerősebb piaca és legnagyobb hatékonyságú
gazdaságfejlesztője kíván lenni. Kapcsolódni ehhez a főáramlathoz
mindenképpen történelmi esélyt jelent számunkra. A jövőben igen
nagy figyelmet kell fordítani az oktatásra és a kutatásra. A
tudásra épülő társadalom megalapozásáról hosszú távra érvényes
döntést kell hozni, és az ennek megvalósításához feltétlenül
szükséges erőforrásokat biztosítani kell. Az oktatás a hosszú
távú fejlesztés egyik legfontosabb eszköze. A képzés területén
jelenleg is vannak nemzetközi szinten kiemelkedő eredményeink.
A következő években a képzési struktúrának jobban figyelembe
kell vennie a piaci igényeket. Az Európai Unióhoz való tartozás
helyünk megszilárdítását és elismerését jelenti Európában. Az
Unió a modernizáció, a felzárkózás és a minőségileg jobb élet
lehetőségeit nyújtja számunkra. Magyarország nemzeti fejlesztési
tervével hosszú időszakra szóló folyamat indult meg hazánkban,
amely összhangban van az európai uniós elképzelésekkel. A terv
öt operatív programra épül. Az oktatás és a szakképzés mellett
nagyon fontos szerephez jut a vállalkozási képesség fejlesztése.
A következő időszakban a versenyképesség fokozása mellett az
infrastruktúra fejlesztése is meghatározó jelentőséggel bír,
hiszen ez utóbbinak rendkívül nagy a tőkevonzó képessége. A
regionális program egyik fontos része a turizmus fejlesztése.
Ez a terület felfogható a Széchenyi-terv folytatásának is. A
nemzeti fejlesztési terv kiemelt távlati célja az állampolgárok
életminőségének javítása. Ez a cél a versenyképesség növelésén,
a foglalkoztatás emelésén és a humán tőke fejlesztésén, illetve
a környezet és az egészség javításán keresztül érhető el.
A gazdaság fejlődésében vannak figyelemre méltó kedvező jelenségek.
Ezek közül feltétlenül ki kell emelni az infláció ütemének igen
jelentős csökkenését. Az előző évhez képest tavaly az évi inflációs
ráta közel négy százalékkal csökkent. Ebben az eredményben külső és
belső hatások egyaránt tükröződnek. Az elmúlt években azonban
nyugtalanító jelenségek is mutatkoztak, például évről évre csökkent
a növekedési ráta. A 2000. évi ötszázalékos növekedéssel szemben
tavaly a gazdaság növekedése már a három százalékot is alig haladta
meg. De ez sem kis teljesítmény, hiszen még ez az eredmény is jóval
nagyobb az Európai Unió tagállamainak növekedési átlagánál. Gátolta
a növekedést, hogy a világgazdaságban és benne hazánk fő felvevő
piacain a várt fellendülés helyett inkább a visszaesés jelenségei
mutatkoztak. Hazánk növekedésének lassulásához azonban a belső
hatások is hozzájárultak. Érezhetően romlott a nemzeti össztermék
felhasználásának összetétele. Különös figyelmet érdemel például a
beruházás és a fogyasztás arányának alakulása. Ebben ugyanis a
beruházás rovására azonnal megfigyelhető eltolódás mutatkozik.
Számottevő mértékben visszaestek a vállalati beruházások is, és
további kedvezőtlen tendencia, hogy csökken a megtakarítási ráta.
Tavaly - különösen az év utolsó hónapjaiban - rendkívüli mértékben
megnövekedett a lakossági kereslet. A gazdaságpolitika egészének
fő célja a tartós növekedés. Csak ez teszi lehetővé a fejlődést,
az állandó technikai megújulást, az életszínvonal növekedését, a
jövedelemelosztás méltánytalanságainak kijavítását, az elmaradt
régiók és szektorok fejlődését, az egészségügy fejlesztését,
a kultúra támogatását, a foglalkoztatás növekedését. A tartós
növekedés fő céljának van alárendelve minden részcél és minden
gazdaságpolitikai korlátozó feltétel. Ezek közül ki kell emelni
az egyensúly követelményeit. Megengedhetetlen a növekedés olyan
erőltetése, amely az egyensúly felborításához vezet. Az a
gazdaságpolitika, amely a hazai kereslet emelkedésével próbálja
fenntartani vagy gyorsítani a növekedést, akár azon az áron is,
hogy közben romlik az exportteljesítmény és a fizetési mérleg,
éppen azt ássa alá, hogy a növekedés fenntartható legyen. A
makrogazdasági politika olyan tudomány, amelynek folyamatosan
össze kell egyeztetnie az egymással versengő részfeladatokat,
így a növekedés szorgalmazását, az életszínvonal emelését, az
infláció csökkentését, a külpiaci helyzet javítását. Mindezt pedig
úgy, hogy ezeket a nagy általános célokat a fenntartható növekedés
kívánalmainak rendeli alá. Az árstabilitás tartós fennállásának
egyik legfontosabb feltétele a gazdaság külső egyensúlyának
biztosítása. Ennek megbomlását csak olyan rendszabályok képesek
helyreállítani, amelyek óhatatlanul az árszínvonal emelkedésével
járnak együtt. Az egyensúlyi növekedési pálya fenntarthatóságának
egyik szükséges feltétele, hogy a reálkeresetek növelésének üteme
ne haladja meg a termelékenység növekedésének ütemét. A pénzbeli,
illetve a természetbeni juttatások továbbra is az elmúlt évek
irányait követik, és várhatóan egyre csökkenő hányadát jelentik a
jövedelemnek. A rendelkezésre álló jövedelem körülbelül négy
százalékkal nő, figyelembe véve a foglalkoztatottak számának
várható alakulását is. A gazdaságkutatók ebben az évben az ipari
termelés folyamatos emelkedésével számolnak, és öt százalék körüli
bővülést feltételeznek. A szakértők a beruházási piac lassú és
fokozatos élénkülését az év második felére várják, természetesen
az iraki konfliktus békés megoldása esetén. A magyar gazdaság
fejlődése szempontjából elengedhetetlenül szükségesek a külföldi
tőkebefektetések. Kétségtelen, hogy eddig sokféle szándékkal és
különböző módon jött hazánkba a külföldi tőke. A gazdálkodás
feltételeinek szigorodása és a bérek növekedése miatt azonban
elhagynak bennünket azok a befektetők, akik az olcsó munkaerőre
és a kiemelt állami támogatásra alapozták itteni működésüket.
A magyarországi befektetések élénkítésében kiemelt helyen
szerepelnek a nemzetközi cégek regionális, illetve szolgáltatási
központjainak megnyerését szolgáló törekvések. Ezt irányozzák
elő a gazdasági tárca különböző gazdaságfejlesztési programjai
és a nemzeti fejlesztési terv beruházásösztönzési koncepciója
is. A jövőben nagyobb figyelmet szentelnek a határon túli magyar
tőkekihelyezéseknek, illetve a hazai kis- és középvállalkozások
határokon átnyúló beszállítói tevékenysége támogatásának is.
A gazdaságkutatók erre az évre vonatkozó előrejelzése szerint
a külső egyensúly tovább romlik, a belső egyensúly valamelyest
javul. A második fél évre a nemzetközi és a hazai fellendülés
erősödése egyaránt várható. A tavalyinál magasabb lehet az ipari
termelés és az export fejlődése, miközben az ipari foglalkoztatás,
egyes munkaigényes szakágazatok versenyképességének romlása miatt,
csökkenni fog. Az építőipar növekedési üteme továbbra is gyors
marad, de nem éri el a tavalyi legjobb eredményt. Ennek oka az
állami beruházások visszafogása. A kiskereskedelmi forgalom az
idén is igen erőteljesen nő, azonban ez is kisebb a múlt évinél.
A tavalyihoz képest várhatóan a behozatal gyorsabban emelkedik
a kivitelnél, ami jelentősen megnövelheti a külkereskedelmi mérleg
hiányát. A folyó fizetési mérleg hiánya ennél kevésbé emelkedik,
mivel az idegenforgalom nyeresége minden bizonnyal meghaladja
majd az elmúlt évi legalacsonyabb szintet. A bérkiáramlás ebben
az évben is jelentős mértékű lesz. A reálkeresetek emelkedése
várhatóan megközelíti a nyolc százalékot, ami a nemzeti össztermék
tervezett növekedési ütemének kétszeresét jelenti. A múlt évi
béremelések hatására a költségvetési szférában ennél lényegesen
nagyobb, a romló piaci helyzet miatt a versenyszférában kisebb
emelkedés valószínű. A pénzügyminiszter szerint a decemberi
infláció öt százalék alatti értéke remélhetőleg segít abban, hogy
a még hátralevő bértárgyalásokon a vállalkozásokat kevéssé terhelő
béremelésekről szülessen döntés. Szerinte mindez jó alapot nyújt
arra, hogy az infláció jövőre is a jegybankkal közösen kialakított
cél körül alakuljon. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank január
közepén közös erővel megállította a forintot ért spekulációs
támadást. Az alacsonyabb kamatra és a gyengébb forintra vonatkozó
intézkedések kedvező lehetőségeket teremtenek a magyar gazdaságnak
és nem veszélyeztetik a tervezett négy százalék körüli inflációs
cél megvalósulását sem. A most kialakult gyengébb árfolyam segíti
a gazdaság növekedését, az exportőröket és a vállalkozói szférát.
A pénzügyminiszter szükségesnek tartja a jegybankkal közösen
elhatározott gazdaságpolitika következetes folytatását, mert ez
garanciát adhat a most tapasztalt spekuláció megakadályozására.
A következő hetekben meg kell találni azokat az eszközöket,
amelyek segítségével a pénzügyi szabályozás rendes mederbe
kerülhet és a Magyar Nemzeti Bank valódi kamatpolitikát
folytathat. A jegybank elnöke nemrég tartott sajtóértekezletén
kijelentette, hogy a kormánynak jogában áll gyengébb árfolyamot
szorgalmazni, ha úgy gondolja, hogy az export visszaesése, a
növekedés lassulása, a versenyképesség romlása összességében
hátrányosabb az ország gazdasága számára, mint a kissé gyorsabb
ütemű infláció. Tolmácsolva a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa
véleményét és egyetértve a Nemzetközi Valutaalap néhány nappal
ezelőtti állásfoglalásával, azt hangsúlyozta, hogy jövőre vissza
kell térni az Európai Unió számára is bemutatott gazdaságpolitikai
program által kijelölt pályára. Ez azt jelenti, hogy a következő
időszakban a költségvetés hiányának jelentősen mérséklődnie kell,
a bérek emelkedésének pedig a termelékenység alakulásához kell
igazodnia. A jegybank elnöke leszögezte, hogy a Magyar Nemzeti
Bank továbbra is mindent megtesz az infláció további csökkentése
érdekében. Véleménye szerint Magyarországon a kamat korlátozottan
hat az árakra, és a jegybank azért igyekezett magasan tartani az
alapkamatot, hogy erősítse az árfolyamot, és ekként érje el
az importált áruk árának mérséklődését, ezen keresztül pedig
az infláció leszorítását. A miniszterelnök a parlament tavaszi
ülésszakának kezdete alkalmából napirend előtti beszédében
áttekintette az ország helyzetét. Megállapította, hogy az elmúlt
időszakban megteremtődtek a békés kormányzás feltételei, nyugodt
és kiegyensúlyozott a társadalmi légkör. Hangsúlyozta, hogy a
kormányzás középpontjában a jövőben is az esélyek javítása, a
szociális problémák megoldása, a gyermekek nevelési és tanulási
lehetőségeinek javítása és az elmaradott térségek felzárkóztatása
áll. A kormány politikájában az értékőrző modernizációra helyezi
a hangsúlyt, és a jövő Magyarországa biztosítékának tekinti a
gyermekeket. Parlamenti beszédében a kormányfő tíz pontból álló,
általa Európa-tervnek nevezett programot ismertetett. A mintegy
ezermilliárd forint költségvetési forrást igénylő gazdaságélénkítő
program az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt újabb kedvező
hitellehetőségeket kínál a kis- és középvállalkozásoknak,
valamint a mezőgazdaságból élőknek. Emellett jelentős segítséget
ígér a mentőszolgálat fejlesztéséhez, a kórházak felújításához.
A miniszterelnök ismertette, hogy az elkövetkező években hol
építenek autópályát, és bejelentette a 4-es metró építésének
megkezdését. A kormányfő kiemelte az úgynevezett egészség
évtizede program és a vállalkozások támogatásának fontosságát,
valamint a hivatásos hadseregre való áttérést. Hangsúlyozta,
hogy a kormány a három év múlva esedékes választásokig készül
a kormányzásra, és ezzel közvetetten elvetette az előre hozott
választások lehetőségét. A nemzetközi helyzetet értékelve a
miniszterelnök úgy vélte, hogy Magyarország visszaszerezte
nemzetközi tekintélyét, rendezte viszonyát és kapcsolatait az
Egyesült Államokkal, valamint Oroszországgal, illetve az uniós
tárgyalások folyamán kellőképpen érvényesítette érdekeit.
Beszédének politikai pontjai közül a legfontosabb a feltétel
nélküli igen volt az uniós csatlakozásra és annak leszögezése,
hogy a kormány az iraki konfliktussal kapcsolatban is a béke
pártján áll. A kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
gazdaságpolitikai fórumán megállapította, hogy a monetáris
politikát illetően most egyetértés kezd kialakulni a kormány
és a jegybank között. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a
nemzeti valuta háromszázalékos felértékelődése normálisnak
mondható, tízszázalékos erősödés azonban már a versenyképesség
rovására megy. A miniszterelnök szerint a magyar gazdaság 1995
és 2000 között jó irányban haladt, 2000-től azonban a belső
piacot helyezte előtérbe a gazdaságpolitika. A bérek jelentős
emelkedése nem járt együtt a termelékenység növekedésével. Bár
a monetáris politikában sikerült szép célokat kitűzni, azok nem
voltak összhangban a realitásokkal. A gazdaságpolitika vezérlő
elvei közé sorolta a miniszterelnök a kiszámíthatóságot, a
jogrend tiszteletben tartását, a döntések tisztaságát, világos
átláthatóságát és a hosszú távon is fenntartható fejlődést.
A kormánynak több célt - a gazdasági növekedést, az egyensúlyt,
az infláció csökkentését és a foglalkoztatás növelését - kell
szem előtt tartania, és közöttük harmóniát kell teremtenie.
A kormány gazdaságpolitikai váltást akar végrehajtani a magasabb
hozzáadott érték elérése érdekében. A gazdaságpolitikai fórumon
a pénzügyminiszter felszólalásában nagy hangsúllyal szólt arról,
hogy az árstabilitásnak hosszú távon fenn kell maradnia, és ennek
biztosítása a költségvetési hiány csökkentése, a versenyképesség
erősödése és az óvatos jövedelempolitika mellett lehetséges. Az
uniós csatlakozással összefüggésben a pénzügyi tárca vezetője
kiemelte, hogy a Magyarországot terhelő befizetések pontosan
ismertek, ám az Unióból származó források mértéke attól függ,
hogy a vállalatok mennyire tudják a lehetőségeket kihasználni.
A miniszter csak a teljesítményekkel összhangban álló béremelést
tart elfogadhatónak. A munkaügyi miniszter a fórumon kiemelte,
hogy azokban az országokban magas a foglalkoztatás, ahol a
részmunkaidő és a távmunka is elterjedt. A kormány 13 milliárdos
szakiskola-fejlesztési programról döntött, a felnőttképzést
pedig a jövő évtől kezdődően jelentős összegű hazai és európai
uniós forrásokkal segíti elő. A Széchenyi-terv átalakított
változataként is emlegetett Széchenyi vállalkozás-fejlesztési
program hamarosan a gyakorlatban is valóságossá válik, hiszen
az elmúlt hetekben kilenc pályázatot hirdetett meg a Gazdasági
és Közlekedési Minisztérium. A program egyik fontos pályázata
a feldolgozóipar területén működő mikro- és kisvállalkozások
modernizációját, illetve technológia-fejlesztését szolgáló
beruházásokat támogatja. További másfél milliárd forint jut
a cégek beszállítói tevékenységét javító intézkedésekre, ezzel
is elősegítve a társaságok nagyobb vállalatokkal való szoros
együttműködését. A korszerű vállalatirányítási rendszerek 400
millió forintos támogatásával kapcsolatos pályázat révén a
magyar kis- és középvállalkozások vállalatirányítás területén
meglévő hátránya csökkenhet a külföldi cégekkel szemben.
A kis- és középvállalkozások közötti hálózatépítés támogatását
szolgáló egymilliárd forint révén javulhat az együttműködés a
társaságok között. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
támogatja a vállalkozások interneten való megjelenését és a
minőségirányítási rendszer bevezetését. A beruházásösztönzési
program pályázatain versenyképes beruházásokhoz nyújt támogatást
a minisztérium, így például regionális vállalati központok
kialakításához, továbbá ipari parkok minőségi szolgáltatásának
fejlesztéséhez. A nemzeti energiatakarékossági program keretében
a gazdasági tárca támogatást biztosít a lakosság, a vállalkozók,
az önkormányzati és költségvetési intézmények számára a terhek
csökkentése, az energetikai korszerűsítés és a felhasználás
mérséklése érdekében, továbbá energiatakarékossági beruházásaik
megvalósításához a vállalkozások vissza nem térítendő pénzekhez
juthatnak. A kormány februárban hozott határozata alapján a
Magyar Fejlesztési Bank két új vállalkozás-fejlesztési programért
felelős. A bank középtávú stratégiájának irányelveiről szóló
kormányhatározat tartalmazza azokat a hitelprogramokat is,
amelyeket a Magyar Fejlesztési Banknak kell kidolgoznia. A
miniszterelnök évértékelő beszédében jelentette be az Európa-terv
részét képező technológiai felzárkóztatási, valamint beruházási
hitelprogramot, amelyben 40 milliárd forintot elkülönítenek
a kis- és középvállalkozások részére. A fejlesztési hitelprogram
és a fejlesztési tőkeprogram a nemzeti fejlesztési tervhez
kapcsolódik és célja az európai uniós források bevonásának
előmozdítása. A regionális infrastruktúra-fejlesztési, továbbá a
vállalkozás-fejlesztési hitelprogram várhatóan mintegy húszezer
új munkahely létesítésével a régiók közötti egyenlőtlenségek
mérséklését és a területfejlesztési célok megvalósítását segíti
elő. A márciustól igényelhető hitelkeretet a Magyar Fejlesztési
Bank biztosítja. A tervek szerint azok a vállalkozások juthatnak
hitelhez, amelyek valamilyen piacképes terméket gyártanak vagy
terveznek készíteni. A konstrukció nem tartalmaz ágazatokra
vonatkozó megkötéseket, az ipar és a szolgáltatás bármely
ágazatában tevékenykedő cég előtt nyitott. A mezőgazdaság
versenyképességét javító fejlesztéseket külön konstrukciókban
támogatják. Az Európa-terv szerint folytatódik az agrárium
konszolidációs programjának végrehajtása. A tervek szerint
a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodó sikeres pályázók
forgóeszköz- és beruházási hiteleinek felét kifizeti az állam.