*A gazdaságkutatók értékelése szerint bár rosszak az egyensúlyi
mutatók, a számok mögött mind határozottabban megmutatkoznak a
javulás, sőt a fordulat jelei. A kutatók úgy vélik, hogy az
első fél évre vonatkozó üzleti előrejelzésben érzékelhetően
emelkedett a derűlátó várakozások aránya. A következő hetekben
a gazdaságirányítás nagyobb összhangja mellett a vállalkozói
bizalom erősödése is várható. Ezt támasztja alá, hogy a cégek
növekvő arányban tartják kedvezőbbnek mind a saját, mind az
ország lehetőségeit. Véleményük szerint az elkerülhetetlen
költségvetési szigorítások végrehajtásával megáll a pénzügyi
egyensúly romlása, és ennek eredményeként kiegyensúlyozottabban
fejlődik a reálgazdaság. Az év elején javult a nagyvállalatok
beruházási aktivitása, és a fejlesztést előirányzó cégek aránya
nagyobb a kétéves legmagasabb értéknél. A vállalatok negyede
tervezi, hogy termelési technológiáját a következő fél évben
megváltoztatja. A nagyvállalatok féléves kapacitás-előrejelzése
szerint a termelésükhöz szükséges háttérrel 49 százalékuk, míg
felesleggel csak 48 százalékuk rendelkezik. A kis- és közepes
vállalkozások mérsékelt bizakodásában nagy szerepet játszanak
Magyarország javuló fellendülési kilátásai, valamint az uniós
tagságtól várható gazdasági előnyök és a bővülő támogatások.
A vállalkozások a termelési feltételek javulása tekintetében
az év első felében azonban még nem várnak jelentős pozitív
irányú változást. A januári előrejelzés szerint a belföldi
kereslet szűkülése és a gazdasági környezet kiszámíthatatlan
alakulása akadályozza alapvetően a cégek üzemi tevékenységének
bővítését. A kedvező exportpiaci élénkülés valószínűleg még
egy ideig hatástalan marad a kis- és középvállalkozások nagyobb
hányadánál. A rövid távon felmerülő fizetési nehézségek miatt
ugyanis a vállalatok többsége fejlesztéseinek elhalasztása,
illetve termelő tevékenységének visszafogása mellett dönt.
A rövid távú előrejelzések alapján a következő hónapokban
minden bizonnyal javul a feldolgozóipari kis- és közepes
vállalkozások helyzete, feltéve, hogy a számukra legfontosabb
exportpiacok felvevőképessége nem romlik és a beruházások
élénkülése is tovább folytatódik. Előreláthatólag gyorsabban
bővül az ipari termelés és az export növekedési üteme minden
jel szerint meghaladja majd az importét, amelyben egyébként
a beruházási javak is szerepet játszanak. A nyugat-európai
gazdasági fellendülés szintén élénkülést mutat. A nyilatkozó
szakemberek egyetértenek abban, hogy a múlt év utolsó három
hónapjában kibontakozó kedvező folyamatok folytatódását nem
fogja elősegíteni, sőt inkább gátolhatja a magas kamat és a
költségvetés kiigazítása. A magyar gazdaság teljesítménye így
minden bizonnyal elmarad a lehetségestől, és nem fogja két
százalékkal meghaladni az Európai Unió növekedési mértékét.
Ez az ára az utóbbi esztendők téves gazdaságpolitikájának.
Ezt a véleményt egészíti ki az a nézet is, amely szerint ha
a költségvetés tervezett számait nagyjából tartani tudja a
kormány, ha a forint euróárfolyama a mostani szerint alakul
és ha a lakossági megtakarítások növelésének ösztönzésére a
lakásfinanszírozásról hozott decemberi döntés elegendőnek
bizonyul, akkor számítani lehet a külső egyensúly javulására,
és a folyó fizetési mérleg hiánya akár a nemzeti össztermék
négy százaléka alá is süllyedhet. A miniszterelnök az év
elején azzal indokolta a régi pénzügyminiszter felmentését,
hogy a tavalyi költségvetési hiány magasabb volt annál, mint
amit a Pénzügyminisztérium előre jelzett. Véleménye szerint
bár a pénzügyminiszter sok feladatot sikeresen oldott meg,
a kormány hitelessége és tekintélye szempontjából azonban nem
engedhető meg, hogy ilyen eltérés felett a miniszterelnök
napirendre térjen. Az új pénzügyminiszter feladatairól szólva
a kormányfő többek között annak adott nagy hangsúlyt, hogy
át kell gondolnia, rövid távon milyen teendők szükségesek
ebben a helyzetben, és milyen hosszú távú költségvetési és
gazdaságpolitikai magatartás kell ahhoz, hogy fenntartható
és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, illetve a lehető
legtartósabb fejlődés legyen Magyarországon, valamint tovább
növekedjék a versenyképesség is. Megállapítása szerint olyan
gazdaságpolitika kialakítására van szükség, amely hiteles
és megvalósítható. A pénzügyminiszternek mérlegelnie kell, hogy
ezeknek a számoknak milyen kihatása van az euró bevezetésének
időpontjára, és ezzel összefüggésben a tennivalókat is meg kell
határoznia. A miniszternek tárgyalássorozatot kell folytatnia
a gazdaság szereplőivel egy hosszú időre szóló megállapodás
kialakítása érdekében. Emellett tárgyalnia kell a politikai
irányzatok képviselőivel is, hogy a kormány reformelképzelései
hosszú távon is fennmaradjanak és kellően sikerre vezessenek.
A miniszterelnök kijelentette, hogy az új pénzügyminiszter nem
egyszerűen költségvetési miniszter, hanem a gazdaságpolitikáért
felelős miniszter és egyidejűleg a gazdasági kabinet elnöke is
lesz. A pénzügyminiszternek szigorú és következetes magatartást
kell tanúsítania, és a gazdasági növekedés tartóssá tételében a
kiszámíthatóságot kell szem előtt tartania. A bizalom újbóli
visszaszerzéséhez alapvetően szükséges ezeknek a feltételeknek
a teljesítése. Nagyon fontos a problémák őszinte feltárása és
egyúttal a konfliktusok vállalása is. A kormányfő megítélése
szerint az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikai koordináció
hiánya olyan gondokat okozott, amelyekből arra a megállapításra
lehet jutni, hogy sokkal erőteljesebb összhangra és a gazdasági
szereplők közötti jobb együttműködésre van szükség a következő
időszakban. Feltétlenül szükséges, hogy a gazdasági fejlődést
tartósan megalapozó reformok a lehető legrövidebb idő alatt
megvalósuljanak. Az összhang biztosítása ezen a téren is a
gazdasági kabinet elnökének a feladata. A miniszterelnök
a továbbiakban kifejtette, hogy miközben a pénzügyminiszter a
számok embere és a pénzügyi szigort képviseli, szükséges, hogy
minden döntés meghozatalakor a számok mögött az embereket is
meglássa. Az új pénzügyminiszter bemutatkozó beszédében nagy
hangsúllyal szólt arról, hogy a kormány az elkövetkező időben
olyan sikeres gazdaságpolitikát szeretne folytatni, amely a
gazdasági növekedést és az egyensúlyt azonos súllyal állítja
a középpontba. Az Országgyűlésben lefolytatott politikai
vitanapon rövid távú céljai közül a költségvetés hiányának
csökkentését és a fizetési mérleg hiányának mérséklését emelte
ki. Hozzátette, hogy az idei év gazdasági növekedése az elmúlt
évhez képest gyorsabb és egészségesebb szerkezetű lesz. Tavaly
ősz óta az ipari termelés folyamatosan bővül és a beruházások
növekedése is emelkedő tendenciát mutat. A külső egyensúly
romlása megállt, a termelékenység majdnem 9 százalékkal nőtt,
az infláció mértéke pedig a rendszerváltás óta még soha nem
volt ilyen alacsony. A pénzügyminiszter elsőrendű célja, hogy
Magyarország minél előbb felzárkózzon Nyugat-Európához, aminek
feltétele az unión belül is kimagasló gazdasági növekedés. A
miniszter hangsúlyozta, hogy kiszámítható és következetes
gazdaságpolitikára, ennek érdekében megvalósítható célokra van
szükség. A pénzügyminiszter körülbelül négy és fél százalékos
hiányt tart reális célnak, de véleménye szerint keményen meg
kell küzdeni ennek eléréséért is. Feltétlenül szükség van az
állami kiadások további csökkentésére. Az államháztartás ez
évre tervezett kiadásait 185 milliárd forinttal szükséges
mérsékelni. A fenntartható gazdasági növekedés és a szigorú,
kiszámítható költségvetési politika a kitűzött társadalmi
célok eléréséhez megfelelő kereteket biztosít. Nagyon fontos
az önkormányzati finanszírozás, illetve a szociálpolitika
eszközeinek áttekintése, illetve átalakítása, valamint az
egészségügyi és a közigazgatási reform következetes és gyors
véghezvitele. A pénzügyminiszter takarékossági csomagja nem
érinti az infrastrukturális fejlesztéseket, különösen nem az
autópálya-építés programját, és nem nyúl hozzá az utóbbi két
évben történt jóléti fordulat vívmányaihoz sem. A megtakarítás
kényszere azonos mértékben érinti majd az egyes területeket.
Teljes bizonyossággal elmondható, hogy ezeknek a lépéseknek a
megtétele mindenhol nagy nehézségeket fog okozni. A pénzügyi
tárca vezetője kifejtette, hogy a miniszterelnök az eddiginél
nagyobb szerepet szán a gazdasági kabinetnek, és szerinte is
ez lesz a kormány azon műhelye, ahol a folyamatokat elemzik,
kialakítják a cselekvési-döntési alternatívákat, vagy éppen
döntéseket hoznak és azokat jóváhagyásra majd a kormány elé
terjesztik. Folyamatosan figyelik a döntések végrehajtását,
és gondoskodnak arról, hogy mind a döntéshozatalban, mind a
cselekvésben egyaránt a következetesség jusson érvényre.
A pénzügyminiszter a takarékossági csomag kialakításakor azt
ígérte minisztertársainak, hogy a mostani megszorítást nem
követi majd egy újabb, mert a hiányt csak lassan mérséklik,
miközben a beinduló gazdasági növekedésből jelentős többletre
számítanak. A megszorítás az állami szférát, a költségvetési
intézményeket és a célelőirányzatokat érinti majd. A pénzügyi
tárca vezetője fordulatot kíván elérni az államháztartásban.
Ennek érdekében a Pénzügyminisztérium megkezdi több állami
költségvetési intézmény és célelőirányzat működésének teljes
átvilágítását, és mérlegeli, hogy valóban az állam tudja-e a
leghatékonyabban ellátni az adott feladatot, és ha igen, ebben
a formában, ilyen apparátussal, vagy esetleg másként, kisebb
létszámmal is biztosítottnak látszik annak elvégzése. Az euró
bevezetéséről a pénzügyminiszter elmondta, hogy véleménye
szerint az országnak alacsony kamatokra, alacsony inflációra,
egyszersmind növekvő gazdaságra, több befektetésre és jelentős
munkahelybővítésre van szüksége. Az euró bevezetése éppen ezt
jelenti. A továbbiakban kijelentette, a közeljövőben tudósok,
kormányzati, jegybanki és ellenzéki szakértők bevonásával meg
kívánják vizsgálni, hogy reális-e a 2008-as időpont, vagy az
országnak még további időre van szüksége a monetáris unióhoz
való csatlakozásig. A miniszter március végére ígérte erre a
kérdésre a választ. A jövőben mind a gazdasági szereplőknél,
mind pedig a közszolgálati szférában a teljesítményelvnek kell
fokozottan érvényt szerezni, a gazdaságpolitikának pedig a
társadalompolitikával kell teljes összhangban lennie. Ezeknek
a feladatoknak a megoldását tűzte ki célul a pénzügyi tárca
új vezetője. Megállapítása szerint az igazságos, méltányos és
hatékony szociális támogatási rendszer kialakításához további
módosítások lesznek szükségesek. Kiemelten fontosnak ítélte a
Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank összehangolt és
jó együttműködését. A jegybank elnöke kétségtelennek tartja,
hogy a 2008-as dátum nagyon kemény gazdaságpolitikát, komoly
reformokat követelne meg, a jegybank mégis úgy gondolja, minél
hamarabb vezetik be az eurót, annál jobb az országnak, és minden
halasztás a gazdasági növekedés lassulásával jár Magyarországon.
A jegybank elnöke szerint az idén gyorsul a növekedés, és ez
elsősorban az Európai Unióban is bekövetkező gyorsuló gazdasági
növekedésnek köszönhető. Az egyensúlyi helyzet, a költségvetés
adóssága és az infláció lassabban fog javulni, mint azt a piac
várja, de ebben is némi javulásra számít a Magyar Nemzeti Bank.
Az infláció az idén - főleg az áfaemelések miatt - a tavalyinál
magasabb lesz, de a jegybank abban bízik, hogy a következő évben
ismét csökken a pénzromlás. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris
Tanácsa úgy fogalmazott, hogy az ország alkalmazkodóképességét
figyelembe véve kell meghatározni az euró bevezetésének idejét,
de a csatlakozásnak a lehető leggyorsabban meg kell történnie,
mert a gazdasági növekedésben csak így lehet előnyhöz jutni.
Az államháztartási hiány mérséklése a Monetáris Tanács szerint
egyrészt uniós feltétel, másrészt gazdasági érdek, harmadrészt
pedig a pénzpiaci stabilitás helyreállításának a kulcsa. A hiány
megfékezését célzó kormányzati törekvéseket hitelesnek tartják
és méltányolják Brüsszelben is. Egyetértenek azzal is, hogy a
magyar gazdaság erős, gyorsulóban van, az egyensúly javítására
kitűzött célszámok reálisak. Magyarország legfontosabb feladata
most a költségvetés rendbetétele. A magyar kormány jelenleg az
egyensúlytalanságok kezelésére összpontosítja minden figyelmét.
A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
országjelentése is alapjában véve kedvezőnek értékelte a magyar
gazdaság helyzetét, azonban úgy látja, az erőteljes gazdasági
növekedés fenntartásához az államháztartási reform megindítása
tovább már nem halogatható. A kormánynak ez évben sikerült időt
nyernie az államháztartási reformra azzal, hogy a költségvetés
megszilárdításában inkább a bevételek növelésére és nem pedig
a kiadások csökkentésére helyezte a hangsúlyt. Középtávon
azonban csökkenteni kell az államigazgatási kiadásokat, és az
idei évet erre kell felhasználni. A költségvetési reform alapja
az adóreform, amelynek részeként a nemzetközi együttműködési
szervezet megfontolásra ajánlja a jövedelemadó-kedvezmények
csökkentését, az önkormányzati ingatlan-adóztatás ösztönzését
és a kamatadó bevezetését. Ezzel párhuzamosan az alacsonyabb
jövedelműek adóterhelésének mérséklését is szükségesnek tartja.
Az országjelentés szerint Magyarország 2008-ra bevezetheti az
eurót, mivel az ehhez szükséges követelményeket, az infláció és
az államháztartási hiány csökkentését határidőre elérhetőnek
tartja. Hazánk ez év május elsejétől az Európai Unió tagállamai
közé tartozik. Az Európai Unió a modernizáció, a felzárkózás és
a minőségileg jobb élet lehetőségeit nyújtja számunkra. Hazánk
nemzeti fejlesztési tervével hosszú időszakra szóló fejlődési
folyamat indult meg a magyar gazdaságban, amely összhangban van
az uniós elképzelésekkel. Az oktatás és a szakképzés mellett
nagyon fontos szerephez jut a vállalkozási képesség fejlesztése.
A következő időszakban a versenyképesség fokozása mellett az
infrastruktúra fejlesztése is meghatározó jelentőséggel bír,
hiszen ez utóbbinak rendkívül nagy a tőkevonzó képessége. A
regionális program egyik fontos része a turizmus fejlesztése.
A nemzeti fejlesztési terv kiemelt távlati célja a lakosság
életminőségének javítása. Ez a cél a versenyképesség növelésén,
a foglalkoztatás emelésén és a humán tőke fejlesztésén, illetve
a környezet és az egészség javításán keresztül érhető el. A
gazdaságpolitika egészének fő célja a tartós növekedés. Csak
ez teszi lehetővé a fejlődést, az állandó technikai megújulást,
az életszínvonal növekedését, a jövedelmek igazságosabb és
körültekintőbb elosztását, az elmaradt régiók és szektorok
fejlődését, az egészségügy fejlesztését, a kultúra támogatását,
a foglalkoztatás növekedését. A tartós növekedés fő céljának
van alárendelve minden részcél és minden gazdaságpolitikai
korlátozó feltétel. Ezek közül ki kell emelni az egyensúly
követelményeit. Megengedhetetlen a növekedés olyan erőltetése,
amely az egyensúly felborításához vezet. Az a gazdaságpolitika,
amely a hazai kereslet emelkedésével próbálja fenntartani vagy
gyorsítani a növekedést, akár azon az áron is, hogy közben
romlik az exportteljesítmény és a fizetési mérleg, éppen azt
ássa alá, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen. A
makrogazdasági politika olyan tudomány, amelynek folyamatosan
össze kell egyeztetnie az egymással versengő részfeladatokat,
így a növekedés szorgalmazását, az életszínvonal emelését, az
infláció csökkentését, a külpiaci helyzet javítását. Mindezt
pedig úgy, hogy ezeket a nagy általános célokat a fenntartható
növekedés kívánalmainak rendeli alá. Az árstabilitás tartós
fennállásának egyik legfontosabb feltétele a gazdaság külső
egyensúlyának a biztosítása. Ennek megbomlását csak azok a
rendszabályok képesek helyreállítani, amelyek óhatatlanul az
árszínvonal emelkedésével járnak együtt. A gazdaság egyensúlyi
helyzetének javítása szükségessé teszi, hogy a reálkeresetek
növelésének üteme ne haladja meg a termelékenység növekedési
ütemét. A pénzbeli, illetve a természetbeni juttatások továbbra
is az elmúlt évek irányait követik, és várhatóan egyre csökkenő
hányadát jelentik a jövedelemnek. A gazdaságkutatók ebben az
évben az ipari termelés folyamatos emelkedésével számolnak, és
öt százalék körüli bővülést feltételeznek. A beruházási piac
lassú és fokozatos élénkülését a szakértők az év második felére
várják. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából feltétlenül
szükségesek a külföldi tőkebefektetések. Kétségtelen, hogy
eddig sokféle szándékkal és különböző módon jött hazánkba a
külföldi tőke. A gazdálkodás feltételeinek szigorodása és a
bérek növekedése miatt azonban egyre több befektető hagyja el
hazánkat. A magyarországi befektetések élénkítésében kiemelt
helyen szerepelnek a nemzetközi cégek regionális, illetve
szolgáltatási központjainak megnyerését szolgáló törekvések.
Ezt irányozzák elő a gazdasági tárca különböző fejlesztési
programjai és a nemzeti fejlesztési terv beruházásösztönzési
koncepciója is. A jövőben nagyobb figyelmet szentelnek a
határon túli magyar tőkekihelyezéseknek, illetve a hazai
kis- és középvállalkozások határokon átnyúló beszállítói
tevékenysége támogatásának is. A gazdasági tárca az idén
hét pályázatot írt ki a kis- és középvállalkozások számára,
és körülbelül annyi pénzt szán a támogatásukra, mint tavaly.