A kormányprogram igazságosabb társadalompolitikát, az adóterhek
csökkentését, a foglalkoztatottság, valamint a versenyképesség
javítását és minden területen az elérhető és megtartható célok
megfogalmazását ígéri. A kormány azt ígéri, hogy a polgárokkal
egyetértésben igazságosabbá és ésszerűbbé teszi a közös javak
elosztását és azok felhasználását. Az igazságosság szerepel fő
szempontként a gyermektámogatások, valamint az otthonteremtési
politika átalakításában is. A kormányprogram szerint a kormány
folytatja a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását, az
autópálya-építést, a kórház- és iskolafelújítási programok
megvalósítását, a privatizációt, a mezőgazdaság versenyképessé
tételét. Új programokat indít az egészségügy, a felsőoktatás és
az adórendszer átalakítása érdekében. A programok szerint a
gazdaságban az a legfontosabb cél, hogy az egyensúlyt megőrizve
tartsák fenn a beruházások és a fejlesztések által vezérelt
növekedést, valamint hogy az évtized végére a forintot váltsa
fel az euró. A gazdaságpolitika egyik pillére továbbra is az
évi négy százalékot meghaladó, egyensúlyőrző növekedés. Ezért
a kormány a jövő évi költségvetés tervezése során elsődleges
szempontként a gazdaságpolitikában a tartós és fenntartható
stabilitást, a társadalompolitikában a dinamizmust, továbbá az
igazságosság és az esélyegyenlőség fokozottabb érvényesítését
határozta meg, miközben nagy figyelmet szentelt a felzárkózási
programban lefektetett céloknak is. A pénzügyminiszter szerint
az államháztartási hiány idei növekedése miatt a következő
évben a kiadásokat az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben
kell csökkenteni, ám a csökkentés mértékét még nem sikerült
megállapítani. Így kérdés, marad-e az eredeti program, amely
szerint a hiány a jövő esztendőben alig haladhatja meg a
nemzeti össztermék négy százalékát, vagy esetleg a kormány nem
vállalja ilyen nagymértékben a kiadások lefaragását. Ez utóbbi
tűnik valószínűbbnek, hiszen ez a kérdés jelentős feszültséget
okozott már a jövő évi költségvetés előkészítése során is. A
gazdaságkutatók szerint a legnagyobb kockázatot az idén az
áfabevételek jelentik, ugyanis az Európai Unióhoz történő
csatlakozás új rendszert hozott, ezért nehezen becsülhető meg,
hogy mekkora is lesz ebben az évben a bevétel. Ugyanakkor az
államkasszát furcsamód apasztja a nagyobb és mind egészségesebb
szerkezetű növekedés is: mivel a bővülés terén az export és a
beruházások játsszák a meghatározó szerepet, ezért a bővülés
bevételi hatása elhanyagolható. Ezekből a tételekből ugyanis
nem származik jelentős állami bevétel. Ennél több folyna be a
fogyasztásból vagy a jelentős bérkiáramlásból, viszont éppen
ezek emelkedése tenné egészségtelenné a gazdasági növekedést.
Vagyis minél kedvezőbb a növekedés szerkezete, annál kisebb a
költségvetés bevétele és annál nagyobb a hiány. Ha az idén
nagyobb lesz a hiány, akkor a jövő évi cél megtartásához még
jobban kellene csökkenteni a kiadásokat. Ezt viszont aligha
lehetne megvalósítani. A helyzeten minden vonatkozásban csak
a nagyobb növekedés segíthet. Az előzetes számítások szerint
ebben az évben közel négyszázalékos gazdasági bővülés érhető
el. Ha ez a terv megvalósul, minden bizonnyal az új kormány
tartani tudja magát az eredeti elképzeléshez. Valószínűbb
azonban, hogy a jövő évi államháztartási hiányt a nemzeti
össztermék négy százalékát meghaladó mértékben szükséges
meghatározni. Jövőre a már jóváhagyott adótörvények szerint
a személyi jövedelemadó táblája kétkulcsos lesz, és maximum
százezer forint az elérhető adókedvezmények mértéke. Ez azt
jelenti - az adókedvezmények igazságosabb elosztását szem
előtt tartva -, hogy az éves jövedelem növekedésével együtt
fokozatosan csökkenni fog az igénybe vehető adókedvezmények
mértéke. Ráadásul - a lakáscélú kedvezmény kivételével - az
összes ilyen juttatás felső határát megállapítanák, mivel a
tapasztalatok szerint minél magasabb az éves jövedelem, annál
szélesebb körben vehetők fel a kedvezmények a legkülönbözőbb
jogcímeken. A kutatási és fejlesztési tevékenység növelése
érdekében könnyebbé válik majd a beruházások és a fejlesztések
ösztönzését szolgáló kedvezmények igénybevétele is. Az eddigi
hárommilliárd forint értékű fejlesztés helyett a tervek szerint
ezért jövőre elegendő lesz százmillió forint értékű beruházást
végrehajtani a kedvezmények elnyeréséhez. A középvállalkozások
esetében a beruházási kedvezmény igénybevételéhez már 150 új
munkahely létrehozása is elegendő lesz, a kisvállalkozásoknál
pedig mindössze 30 munkahely létesítése válik szükségessé.
Számottevő változások sem a társasági, sem az egyszerűsített
vállalkozói adó szabályaiban nincsenek, azokat végeredményben
csak pontosították a költségvetés tervezése során. Jövőre öt
százalékkal emelkedik a tőkejövedelmek adója. Az elmúlt években
a bankszektor tőkejövedelmezősége dinamikusan bővült. Ennek
forrása főként az volt, hogy a bankok növelték igénybevételi
díjaikat, és szűkítették a díjazás nélküli szolgáltatások körét.
A miniszterelnök és a bankvezetők között történt megbeszélés
eredményeként a bankok vállalták, hogy az elkövetkező két évben
évi 30 milliárd forinttal járulnak hozzá az ország gazdasági és
szociális modernizációjának költségeihez. A miniszterelnök több
javaslatot tett a foglalkoztatás növelésére. Ezek közül központi
helyet foglal el az egészségügyi hozzájárulás csökkentése, a
részmunkaidősöknél az arányos fizetés megengedése. Szintén igen
jelentős átcsoportosítással jár a szegényebbek javára a családi
adókedvezmény családi pótlékká való alakítása. Jövőre a kormány
a többcélú kistérségi társulásokra nagyságrendekkel több pénzt
fog költeni, mint ebben az évben. A kistérségekről szóló törvény
hatálybalépése kapcsán a belügyminiszter kijelentette, hogy a
már működő kistérségi társulások kilencmilliárd forint normatív
támogatást kapnak a következő esztendőben. A miniszter szeretné,
ha a tervezett támogatást nemcsak a szeptember végéig megalakult
társulások kapnák meg, hanem azok is, amelyek novemberben kezdik
meg működésüket. Az ehhez szükséges részleteket természetesen a
Pénzügyminisztériumnak kell kidolgoznia. Az egészségügyben a
rengeteg feszültséggel járó rendszerátalakítás helyett jövőre
inkább a megelőző népegészségügyi programra helyezi a hangsúlyt
a kormány. Fokozott óvatossággal és körültekintéssel tervezték
meg a jövő évi költségvetést - mondják a pénzügyi tárcánál, és
arra hivatkoznak, hogy a költségvetésbe beépített százmilliárdos
tartalék is ezt tükrözi. A tartalékot nagyjából a minisztériumok
működési támogatásának egy százalékából, valamint fejlesztési
támogatásaik 10 százalékából képezik még januárban, és a pénzt
a kormány akkor szabadíthatja fel, ha megfelelőnek gondolja a
gazdasági folyamatokat és a bevételek beáramlásának ütemét. A
költségvetést mindenesetre négyszázalékos növekedésre és négy
és fél százalékos átlagos inflációra számolva készítették el.
Az inflációra vonatkozó pénzügyminisztériumi előrejelzést
támasztja alá a Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzétett
adata is, miszerint ebben az évben 6 százalékra mérséklődhet a
fogyasztói árak emelkedése. A tervek szerint jövőre továbbra is
az export és a beruházások adják a gazdasági növekedés legfőbb
alapját. A beruházások várhatóan 8 százalékkal emelkednek, a
kivitel pedig 12 százalékkal növekszik. Az elképzelés szerint
a személyi jövedelemadó csökkentésének hatására és a három
százalék körüli reálbér-növekedés miatt jövőre a lakossági
fogyasztás is serkenteni fogja a gazdaságot. Mindehhez az állam
lassú visszavonulása tartozna, ami természetesen az egyensúlyi
mutatók javulását is előidézné. A terv kockázata és a tartalék
indoka kettős. Egyrészt teljességgel bizonytalan a bevételek
alakulása, ugyanis a szakemberek közül nagyon sokan az idei
tervezési hibák megismétlődésétől tartanak, és kockázatosnak
nevezik az általános forgalmiadó-bevételek, valamint a személyi
jövedelemadó-bevételek teljesülését is. Másrészt az olajárak
kiszámíthatatlan változásai is nehézséget jelentenek a tervezés
számára. A hosszú ideig tartó magas olajár ugyanis csökkentheti
a világgazdasági növekedés ütemét, és ez óhatatlanul a magyar
gazdaság számára is kisebb exportnövekedési lehetőséget teremt.
Emellett a magas energiaárak szintén növelhetik az inflációt.
A pénzügyi szakemberek a költségvetés készítése alkalmával nem
számoltak a tartósan 50 dollár körüli olajárral, ha tehát marad
a mostani drágaság, az is elképzelhető, hogy hamarosan szükség
lesz arra a növekedési tartalékra. A pénzügyminiszter szerint
az agrárium és az önkormányzatok lesznek a következő esztendő
költségvetésének nyertesei. A tervek szerint 13 százalékkal jut
több az agráriumnak, 10 százalékkal emelkedik az önkormányzatok
támogatása, igazságosabb lesz a gyermek- és a lakástámogatás
rendszere. Tehát igenis lesznek nyertesei a költségvetésnek,
szemben azzal az ellenzéki véleménnyel, amely szerint 2005 a
leszakadás és a lemaradás éve lehet. Ellenzéki vélemény szerint
az agrárgazdaság azért nem lesz nyertes, mert az uniós források
hazai társfinanszírozására nem terveztek elegendő forrást, az
egészségügy azért nem, mert a dolgozók nem kapják meg az eddig
részükre biztosított hűségjutalmat, az oktatás pedig amiatt,
mert csökkennek a normatívák. A pénzügyi tárca vezetője szerint
az ellenzék sajátos módszereket alkalmaz, hiszen például akkor
is az export csökkenéséről beszél, amikor a statisztikai adatok
szerint az emelkedik. A költségvetés országgyűlési vitájában a
pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy természetesen jobb lenne
minden területnek, így többek között az egészségügynek és az
oktatásnak is többet juttatni, de ehhez az adókat kellene
emelni, a parlamentben viszont ennek a lépésnek nem lenne meg a
kellő támogatottsága. A miniszter közölte, hogy az ellenzéki
képviselők adócsökkentési javaslatai 130 milliárdos kiesést
jelentenének. A jövő évi költségvetés kockázatos pontjának
minősítette az Állami Számvevőszék az autópályák építésének új
finanszírozási rendszerét. A költségvetéshez készített állami
számvevőszéki jelentésből kiderül, hogy a kormány az ősszel
igencsak gyorsan szeretett volna áttérni az autópálya-építés
állami finanszírozásáról a magánszféra bevonásával folytatandó
sztrádaprogramra. Értesülések szerint azonban még nem készült
el az az előterjesztés, amelyben meghatároznák, hogy pontosan
miért is kellene a most építés alatt lévő szakaszokon bevonni
a befektetőket. Két elképzelés vetődött fel, ám mindkettővel
kapcsolatban aggályok merültek fel. Az Állami Számvevőszék a
költségvetés tervezetében a makrogazdasági előrejelzések
legkockázatosabb pontjának nevezte a jövő évi államháztartási
hiány teljesülését. A Számvevőszék igen bizonytalannak véli
az általános forgalmiadó, valamint az Európai Unió által
visszatérített vám- és importbefizetések teljesülését, és
kockázatosnak tartja a személyi jövedelemadó befizetéseire
vonatkozó számításokat is. A számvevők a kiadások tekintetében
kockázatosnak minősítik a kamatterhek becslését, és úgy vélik,
hogy az autópálya-finanszírozás igencsak szigorú keretek közé
szoríthatja a következő évek költségvetéseinek tervezőit. A
továbbiakban kifogásolják, hogy nincs kidolgozva az autópályák
és gyorsforgalmi utak építésének új finanszírozási módszere,
valamint hogy a költségvetésben nincsenek számítások az új és
a hagyományos modell közötti különbségek bemutatására. Egyetlen
ponton dicséri meg a kormányt a Számvevőszék, nevezetesen azért
az új tervezési módszerért, amely szerint a minisztériumokat
megpályáztatják a fejlesztési forrásokért. A pénzügyi tárca
helyettes államtitkára éppen ezt nevezte a számvevők legfőbb
szakmai megállapításának. Mivel az Állami Számvevőszék évek óta
kifogásolja, hogy a kormány a költségvetésekben rendszeresen
változtatja az állami gazdálkodási rendet meghatározó törvényt,
ezért a Pénzügyminisztérium jövőre tervezi az államháztartási
törvény módosítását. A jövő évben a megközelítőleg százmilliárd
uniós támogatáshoz a tervek szerint 50 milliárd forint hazai
társfinanszírozás kapcsolódik. A költségvetésben tehát teljes
egészében rendelkezésre áll a közösségi fejlesztési források
felhasználásához szükséges hazai hozzájárulás, jelentette be az
európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. A miniszter
arra számít, hogy Magyarország jövőre az elkövetkező négy évben
felhasználható közösségi forrás 20 százalékát veszi igénybe,
ami szerinte időarányosan jó teljesítmény lenne. A kormány
egyébként a jövő évi költségvetésben kilencmilliárd forintot
kíván biztosítani a három év múlva elindítandó fejlesztések
tervezésére. Körültekintő becslések szerint a következő években
mintegy 600 milliárd forintos beruházást lehet előkészíteni.
A költségvetés általános vitájában a miniszterelnök felelőtlen
politikának nevezte azokat az ellenzéki felvetéseket, amelyek
egyszerre szorgalmazzák a kiadások növelését, valamint a hiány
csökkentését. A miniszterelnök kijelentette, hogy a jövő évi
költségvetés iránya világos: tovább építjük Magyarországot, az
egyetemeket, a kórházakat, a sportlétesítményeket, a közutakat
és az autópályákat, eközben csökkentjük az átlagos adóterhelést
és a hiányt. A kormányfő a továbbiakban felhívta a figyelmet
arra, hogy az ellenzék javaslatainak megvalósítása a kiadások
növekedésével járna, azonban ehhez a szükséges források nem
állnak rendelkezésre, és a javaslattevők sem jelölik meg az
ellentételezés lehetséges eszközeit. A kormánypártok képviselői
szerint a költségvetés legnagyobb előnye az, hogy takarékos és
hatékony. A költségvetés kiemelt feladatnak tekinti a gazdaság
élénkítését, az infrastruktúra fejlesztését, biztosítja, hogy
az uniós források igénybevételéhez minden fillér rendelkezésre
álljon, és az önkormányzatok számára is nagyobb mozgásteret
biztosít. Az ellenzéki képviselők szerint a költségvetésben az
adók emelkednek, a hiány alultervezett, és nő az államadósság.
Véleményük szerint a honvédelmi tárca kiadási főösszegének a
tervezetthez képest megközelítőleg százmilliárd forinttal való
csökkentése a hadsereg hosszú távú átalakításában is veszélyes
helyzetet teremthet. A pénzügyminiszter a jövőbeni legfontosabb
célok közül - az adóterhek csökkentése mellett - a beruházások
ösztönzését emelte ki. Ezzel egyidejűleg hangsúlyozta az új
munkahelyek létesítését előmozdító kormányzati intézkedéseket
is. A vitában a jövő évi költségvetés legnagyobb vesztesének az
állami adminisztrációt nevezte. A pénzügyminiszter szerint a
jövőben olyan programok megvalósítására van szükség, amelyek
az embereknek fontosak, nem pedig a hivataloknak. Többek között
ezzel is indokolta a kormányzati szektort érintő gazdálkodási
szigort. A tervezett hatszázalékos béremeléshez és a 13. havi
fizetés biztosításához a köztisztviselők létszámának közel
tízszázalékos csökkentésére lesz szükség. Az intézkedés nem
érinti a pedagógusokat, az orvosokat és a nővéreket, viszont
érinti az önkormányzatok igazgatási dolgozóit, a minisztériumi
alkalmazottakat és az apparátus tagjait. Jövőre 40 milliárd
forintot szán a pénzügyi kormányzat a közigazgatás létszámának
csökkentésére. Az elmúlt évben megkezdett új gazdaságpolitika
hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartós és egészséges
növekedésbe kezdjen. Ennek számos jele már most érzékelhető.
A nemzeti össztermék a két évvel ezelőtti mélypont után ismét
évi négy százalékkal bővül, nőnek a hazai és külföldi befektetők
beruházásai, sok magyar vállalat mutat kiváló teljesítményt, a
régióban egyre aktívabbak a magyar befektetők, dinamikusan nő az
export, a bizalom jeleként pedig a tőzsdeindex körülbelül a
duplájára emelkedett, és így rekordszinten áll huzamosabb ideje.
A kormány gazdaságpolitikájának elsődleges célja az egyensúly
biztosítását szolgáló növekedés, amely felzárkózást eredményez
a gazdaság teljesítményében, a foglalkoztatás szintjében és
felzárkózást hoz az emberek életkörülményeiben. A magyar kormány
gazdaságpolitikájának második pillére az egyensúlyi feltételek
megteremtése és fenntartása. A kormány fenn kívánja tartani a
szigorú és takarékos költségvetési politikát. Ez a feltétele
ugyanis annak, hogy csökkenjen az infláció, mérséklődjön az
államháztartás hiánya és az államadósság nemzeti össztermékhez
mért aránya. Így csökkenthetők a kamatok is. Az egyensúly másik
forrása - az állam takarékoskodása mellett - a polgárok, a
családok megtakarítása. Bátorítani és ösztönözni kell a jövőre
szóló öngondoskodást. A fokozatosan javuló egyensúly garanciát
ad Magyarország számára, hogy 2010-ben bevezethesse a közös
európai fizetőeszközt, az eurót. A beruházások növekedése az
egészséges gazdasági növekedés záloga. Ehhez viszont hazánk
versenyképességének javítására van szükség. A kormány arra
törekszik, hogy Magyarország vonzó célpont legyen a külföldi
befektetők számára, jól szerepeljünk a tőkéért folyó nemzetközi
versenyben. Bővítjük és a kis- és középvállalkozások számára
is elérhetővé tesszük a fejlesztési adókedvezményeket. Tovább
könnyítjük a külföldi befektetők letelepedését. Egyszerűsítjük
az ügyintézést, kiterjesztjük a támogatási rendszert a jelentős
értéket képviselő termelő beruházásokra. A kormány kidolgozza
a második Európa-tervet, amely meghatározza az évtized vége
utáni időszakra is Magyarország fejlesztési irányait az Európai
Unióban. Versenyképességünk alapja a tudásintenzív gazdaság
kialakulása. Ezért is támogatjuk a tudáscentrumok létrejöttét,
biztosítunk jelentős kedvezményeket a kutatómunkát végzőknek.