A fordulat és a felzárkózás évét ígéri a kormány erre az évre.
Ígéretei szerint csökkennek az adók, visszafogják az állami
kiadásokat és csökkentik a bürokráciát, javítják a lakosság
életszínvonalát, valamint hathatós intézkedéseket tesznek az
államháztartási hiány mérséklésére. A célok teljesítésének
esélyeit azonban negatívan befolyásolhatják a múlt terhei és a
jövő nehézségei. Így a növekedési esélyeket várhatóan rontja,
hogy a magyar gazdaság fejlődése kicsit megtorpant az elmúlt év
végén. Ennek okát a gazdaságkutatók többek között Európa vártnál
szerényebb teljesítményének, az euró felértékelődésének és a
tartósan magas olajárnak tulajdonítják. Bár a tavalyihoz képest
az idén kicsit lassul a gazdaság növekedése, némileg mégis
javulhat az ország pénzügyi egyensúlya. Az ez évi lendületes
fejlődést a kivitel tízszázalékos növekedésétől, a több mint
hét százalékkal bővülő beruházásoktól, valamint a működő tőke
beáramlásától és a versenyképesség javításától várja a kormány.
A tervek megvalósulását a költségvetési és a jövedelempolitika
szigorításával, rugalmasabb jegybanki politika alkalmazásával,
kamatcsökkentésekkel és nem utolsósorban a vállalkozóbarát
adórendszerek kialakításával kívánja elősegíteni. A beruházások
bővülése a hazai vállalkozások versenyképességének fokozásával,
az uniós források hatékony kihasználásával, az ország tőkevonzó
képességének javításával és az egyértelműen megfogalmazott
fejlesztéspolitikai célokkal érhető el. A kormány az idén a
nemzeti össztermék négyszázalékos növekedésével számol.
A szakértők tulajdonképpen osztják ezt a véleményt, hiszen maguk
is négy százalék körülinek gondolják a növekedést. Természetesen
sok minden függ a világgazdaságtól, amelynek teljesítménye ebben
az évben előreláthatólag a tavalyinál is rosszabb lehet. A
gazdaságkutatók véleménye szerint a magyar gazdaság idei
fejlődésében például bizonytalansági tényezőként szerepel az
olajár, vagy a dollár árfolyama, összességében pedig a növekedés
nagyságát a nyugat-európai gazdasági fellendülés mértékétől és
irányától teszik függővé. A kutatók úgy vélik, hogy az Európai
Unió tizenöt régi tagországa, a tavalyihoz hasonlóan az idén is
a nemzeti össztermék két százalék körüli javulásával számolhat.
A tíz újonnan csatlakozó tagállam gazdaságának növekedése szintén
lassul, a tagországok előreláthatólag csak a tavalyi ötszázalékos
szintet tudják elérni. Szlovénia kivételével gyakorlatilag minden
ország magas külső egyensúlyhiánnyal számolhat, miközben az
államháztartási egyenlegek kismértékben javulhatnak. Nemcsak
megalapozatlanok, de kárt is okoznak azok a vélekedések, amelyek
szerint a magyar gazdaság elvesztette versenyképességét, és
hazánk sereghajtó lenne az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott
országok között. A Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója arra
hívta fel a figyelmet, hogy a rövid távú, kiragadott mutatókhoz
képest a gazdaság folyamatait hosszabb távlatokban és egymással
összefüggésben kellene megvizsgálni. Véleménye szerint bizonyos
kormányzati döntések csak évekkel később éreztetik hatásukat,
annál is inkább, mivel a Magyarországon befektető nemzetközi
cégek döntéseiket az évek során felhalmozott tapasztalatokra
alapozzák. A helyzetet nehezíti, hogy mostanáig a jelenlegi
kormány sem fogadta el az ezredforduló óta égetően szükségessé
váló reformokat. Ugyanis hiába változott a külföldi befektetések
összetétele már a kilencvenes évek közepén, a versenyképességi
előny megtartásához szükséges reformokkal adós maradt a vezetés.
A Pénzügyminisztérium szerint hazánkban ebben az esztendőben
négy és fél százalékos átlagos infláció várható. Az elmúlt évi
statisztikai adatok valószínűleg kismértékű reálbércsökkenést
tartalmaznak majd, az idén viszont a kormányzat három és fél
százalékos emeléssel számol, és a remények szerint tartja is
ehhez magát. A gazdaságkutató intézetek szintén lehetségesnek
tartják a három százalék feletti reálbéremelést. Arról azonban
eltérnek a vélemények, hogyan reagál a lakosság a bővülő anyagi
lehetőségekre. Előfordulhat, hogy növekszik a megtakarítási
hajlandósága, de nem kizárt az sem, hogy ismételten költekezni
kezd. A gazdaságkutatók szerint az ország jelentős fejlődése
szempontjából a takarékoskodás lenne a hasznosabb. Hangoztatott
véleményük, hogy a kormánynak tudatosítania kellene a lakosság
körében a megtakarítások fontosságát. Mindenesetre az látszik
biztosabbnak, hogy a tavalyinál is jobban növekszik a lakosság
fogyasztása. A beruházások viszonylag gyorsan, de a tervezett
ütemnél kevésbé erőteljesen bővülhetnek az idén. Mint már arról
említést tettünk, hivatalos kormányzati elképzelések szerint
ebben az évben 7 százalék körül alakul a beruházások növekedése.
A foglalkoztatás a várakozások szerint a költségvetési szférában
érzékelhetően mérséklődik, de az üzleti szolgáltatásokban és
összességében is kismértékben emelkedik. A Pénzügyminisztérium
kevesebb mint egyszázalékos növekedést vár a foglalkoztatottak
számában. Az ország pénzügyi egyensúlya, ha csekély mértékben
is, de javul a tavalyihoz képest. A pénzügyi tárca előrejelzése
szerint a nemzeti össztermékkel arányban álló államháztartási
hiány ebben az évben meghaladhatja a négy és fél százalékot,
ami közel egyszázalékos javulást jelent az elmúlt évhez képest.
Nem változik lényegesen a folyó fizetési mérleg hiánya sem, az
nagyjából a tavalyi szintet közelíti meg ebben az esztendőben
is. A gazdaságot elemző szakértők a kormány és a Magyar Nemzeti
Bank közötti viszonyt továbbra sem tartják megnyugtatónak.
Álláspontjuk szerint a jegybank nagyon óvatos kamatcsökkentési
politikája valószínűleg ebben az évben sem változik. Az idei év
várhatóan a tavaly megkezdett lassú konszolidáció folytatása
lesz. Habár Magyarország egyáltalán nem tudja függetleníteni
magát a világgazdaság fejlődésének lassulásától, a hazai nemzeti
össztermék növekedése ennek ellenére mégis kicsit meghaladja a
tavalyit, és előreláthatólag az államháztartás hiánya is tovább
csökken. Az ipari és az építőipari termelés az előrejelzések
szerint az elmúlt évi szinten marad, viszont a kiskereskedelmi
forgalomban néhány tized százalékos csökkenés elképzelhető. A
Gazdaságkutató Részvénytársaság szerint az infláció látványos
javulása következtében a reálkamatok mérséklésére vélhetően
számítani lehet, és ez a körülmény a Magyar Nemzeti Bank számára
is lehetőséget teremt az alapkamat jelentősebb csökkentésére.
Ahhoz azonban, hogy a folyamatok megfelelően alakuljanak, az
elfogadott költségvetéshez a kormánynak is tartania kell magát,
és jó lenne, ha tartózkodna a népszerűséget növelő szempontok
érvényesítésétől a gazdaságpolitikában. Egyes kutatók szerint
ebben az esztendőben már érezhetővé válik az uniós támogatások
hatása, a több száz milliárd forint fejlesztési célú forrás
közvetve és közvetlenül is kihat majd a gazdaságra. Az induló
nagy infrastrukturális beruházások egyrészt új munkahelyeket
jelentenek, másrészt a felépülő utak és autópályák a termelő
ágazatoknak teremtenek az eddigiekhez képest feltétlenül jobb
körülményeket. A versenyképesség javítása, ezzel együtt az új
munkahelyek létrehozásának elősegítése érdekében a támogatandó
célok között kiemelt helyen szerepel a beruházásösztönzés és a
vállalkozások fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra-építés.
Ebben az évben minden korábbinál nagyobb, százmilliárd forintot
is meghaladó összeg segíti a területi különbségek mérséklését,
valamint a régiók és kistérségek felzárkózását. A százmilliárd
forintból az uniós támogatások mintegy 22 százalékra tehetők.
Az uniós támogatásokhoz kapcsolódó egyéb hazai anyagi eszközök
mellett a központi költségvetési források csaknem elérik a 70
milliárd forintot. Az idei költségvetés először tartalmazza
régiókra és megyékre bontva azokat a fejlesztési forrásokat,
amelyek elosztásában mérlegelési és döntési hatáskörrel az
úgynevezett fejlesztési tanácsok rendelkeznek. Hamarosan a
kormány elé kerülnek a célelőirányzatok felhasználásának
részletes szabályozásáról szóló rendelettervezetek. A régió- és
területfejlesztési célelőirányzat 26 milliárd forintot kitevő
keretének döntő része decentralizált területfejlesztési és
szakmai programokra fordítható. A keret nagysága lehetővé teszi
a régiók sajátos adottságainak messzemenő figyelembevételét. A
célelőirányzat további központi része a rendkívüli események
kezelésére szolgáló forrás. Változás a tavalyi évhez képest,
hogy az önkormányzati beruházásokat segítő címzett-támogatások
és céltámogatások a Belügyminisztériumtól a Magyar Terület- és
Regionális Fejlesztési Hivatal költségvetési keretébe kerültek.
Elsősorban a céltámogatások esetében van több figyelemre méltó
új elem: változnak például a támogatási célok, és a döntések a
kormánytól a régiók hatáskörébe kerülnek. Ettől az évtől kezdve
kikerülnek a céltámogatott beruházások köréből a hulladéklerakók
és a hulladékkezelők. Az utóbbi két évben, mióta erre a célra
jelentős uniós támogatások kaphatók, erre nem is volt jelentkező.
Továbbra is kapható viszont céltámogatás a működő szakrendelők és
kórházak egészségügyi gép-műszer beszerzéseire és a szennyvízek
kezelésére, tisztítására szolgáló beruházásokra. A folyamatban
lévő ügyeknél az eljárások a korábban meghatározott rendelkezések
szerint fejeződnek be. A címzett-támogatások esetében a kormány
előzetes állásfoglalása alapján továbbra is az Országgyűlés hozza
meg a végső döntést. A területfejlesztés és a lakásépítés mellett
az idegenforgalom is a regionális fejlesztésért felelős tárca
nélküli miniszter felügyelete alá került, így az idei évtől a
turisztikai célelőirányzat is idetartozik. Központilag történik
továbbra is néhány, az egész ország fejlődése szempontjából igen
fontos program támogatása. Ezek közé tartozik a Vásárhelyi-terv
továbbfejlesztése, a Balatonnal és a Szigetközzel kapcsolatos
feladatok megoldásának támogatása, az alakuló és az eddig is jól
működő vállalkozási övezetek fejlesztése, illetve a központilag
kiemelt térségek területfejlesztése. Az újszerű feladatok és a
jelentős költségvetési források szükségessé teszik egy olyan
szervezeti háttér létrehozását, amelynek állandó segítségével
a regionális fejlesztés és felzárkóztatás, valamint az ezekhez
szorosan kapcsolódó ágazatok a leghatékonyabban tudnak működni.
Az őszi kormány-átalakítás során került közös irányítás alá a
területfejlesztés, az idegenforgalom, az építésügy, valamint a
lakásépítés, amelyek mindegyike fejlesztésorientált ágazat. Az
idei költségvetés több mint 400 milliárd forintot biztosít
az ebbe a körbe tartozó feladatok ellátására. Természetesen
mindegyik feladatkörnek megvannak a maga kiemelt súlypontjai.
A miniszterelnök kijelölte azokat a hosszú távú célokat,
amelyeknek a kormány az elkövetkező időszakban elsődleges
fontosságot tulajdonít, és amelyek megvalósítása a közeljövőben
a legsürgősebb feladata a regionális felzárkóztatásért és
fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hivatalának.
Február 1-jén elindult az úgynevezett fészekrakó program,
amelynek lehetőségeiből leginkább a hátrányos helyzetű társadalmi
csoportok, illetve a fiatalok részesülhetnek. A szociálpolitikai
támogatások, az állami kezességvállalás és a lakbértámogatás a
lakáshoz jutás lehetőségeinek igénybevételét igazságosabbá teszi
számukra. Intenzív szakmai munkával már az év első felében meg
kell határozni az átfogó adóreform kereteit és tartalmát, egyes
elemeit akár a jövő évben már meg is lehet valósítani, jelentette
ki a miniszterelnök, miután a gazdasági és közlekedési miniszter
társaságában munkalátogatást tett a Pénzügyminisztériumban. A
miniszterelnök szerint az adóreform célja nem kizárólag az
államháztartás bevételeinek gyarapítása, hanem a gazdaság tartós
növekedése és a versenyképesség javítása, valamint az igazságos
társadalompolitika feltételeinek megteremtése. Az adóreform a
közteherviselés egész rendszerének az átalakítását jelenti,
állapította meg a miniszterelnök. Jelezte, hogy a munka a kormány
és a kormányfő politikai felügyelete mellett folyik, de a fő
felelősség természetesen a pénzügyi tárcáé. A miniszterelnök
a vagyonadó esetleges bevezetésével kapcsolatos felvetésre azt
válaszolta, hogy az adóreform célja nem a keletkezett vagyonok
megadóztatása, hanem az igazságos közteherviselés megteremtése.
A pénzügyminiszter szerint az adóreformnak kedvező feltételeket
kell teremtenie az üzleti világ számára is, beleértve a terhek
csökkentését és a bürokratikus akadályok megszüntetését minden
szóba jöhető területen. A kérdés az, hogy a gazdaság szereplőit
milyen eszközökkel lehet a hosszú távú célok megvalósítására
ösztönözni. Mindenesetre a gazdaság szereplőinek a versenyképes
termelés növelésével és a nagyobb jövedelem elérésével lehetővé
kell tenniük az igazságos társadalompolitika további folytatását,
jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte a gazdaság stabil és
erős, ebben az évben négyszázalékos bővülést mutathat fel. Ez
a beruházások és az exportteljesítmény tíz százalék fölötti
növekedésének köszönhető, ami lehetővé teszi a reálbéreknek és a
nyugdíjak vásárlóerejének a szintén négyszázalékos emelését. A
miniszterelnök a továbbiakban leszögezte, hogy az állam szociális
és infrastruktúra-fejlesztési szerepvállalása az elkövetkező
években is kiemelt szerepet kap. A pénzügyminiszter szükségesnek
tartja az egyensúlyőrző gazdaságpolitika folytatását. Ahhoz, hogy
a gazdaság továbbra is egészséges pályán haladjon, szigorú és
következetes költségvetési fegyelemre van szükség. A gazdasági
és közlekedési miniszter feladatul kapta, hogy tavaszig tekintse
át a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerét. A gazdaság
helyzetét értékelve a kormányfő kijelentette, hogy egyensúlyt
kell teremteni a gazdaság versenyképessége, valamint a biztonság
között, de a társadalmi igazságosság érdekében a vállalkozói és
az üzleti szférának nem kizárólag az egyik, a politikának pedig
nem csak a másik szempontot kell előtérbe helyeznie. A kormány
kész konkrét fejlesztési programokkal megjelenni, és ezekről kész
egyeztetéseket folytatni a gazdasági és a társadalmi szereplők
széles körével. A nemzeti fejlesztési tervvel, hazánk közép- és
hosszú távú gazdaságpolitikai és társadalompolitikai céljaival,
valamint a magyar lakosság életszínvonalát jelentősen befolyásoló
kérdésekkel és problémákkal kapcsolatban feltétlenül megegyezésre
van szükség. Ennek elérésében jelentős szerepe lehet a gazdasági
szereplőknek és a civil társadalomnak. A nemrégiben megalakult
Gazdasági és Szociális Tanács alkalmasnak bizonyulhat arra, hogy
a gazdaság és a társadalom egészének a véleményét összegezze és
közvetítse. A Tanács elnökének véleménye szerint az Európai Unió
a versenyről szól, és a versenyképesség jegyében minél hamarább
határozott lépéseket kell tennie a kormányzatnak, valamint a
politikának. A gazdasági szereplőket tömörítő tanács egyébként
a kormánytól függetlenül működik, és nem kötődik egyetlen párthoz
sem. A következő két évben különösen fontos, hogy hazánk új uniós
tagállamként alaposan készüljön fel az Európai Unió 2007-2013-as
időszakára. Az elképzeléseket a második nemzeti fejlesztési terv
foglalja keretbe. A fejlesztési terv szerint többek között a
turizmus is kitörési lehetőséget jelent az egész ország számára.
Ennek keretében az egészségturizmussal szeretnének kiemelten
foglalkozni, és azt elérni, hogy a nemzeti fejlesztési tervben
ez a terület fontos szerepet kapjon. Magyarország lehetőségei,
Európában betöltött szerepe egyre inkább arra mutat, hogy érdemes
speciális turisztikai fejlesztési programokat indítani, és a
rendelkezésre álló forrásokat egymástól eltérő, versenyképes
regionális létesítmények finanszírozására fordítani. Ezt segíti
az ország különböző helyein lévő regionális repülőterek további
fejlesztése és ezzel együtt a fapados repülőjáratok fogadási
lehetőségének bővítése. Magyarország uniós csatlakozása után
jelentősen megélénkült a külföldi turisták érdeklődése hazánk
iránt. Az idegenforgalmi vonzerők fejlesztéséhez kapcsolódik a
műemlékfürdők felújításának programja, amelynek előkészítése már
ebben az évben megkezdődik. Hazánk 2007-2013 között 25 milliárd
euró fejlesztési forrásra számíthat az Európai Unió különféle
pénzügyi alapjaiból. Ez az összeg hétévnyi nemzeti jövedelmünk
négy százalékát jelenti. Ilyen rövid idő alatt még soha nem
érkezett ennyi pénz az országba. A valódi pénzügyi hatás azonban
ennél sokkal jelentősebb, hiszen mindehhez számításba kell venni
a közösségi támogatások elnyerésének alapjául szolgáló hazai
költségvetési, illetve magánforrásokat is. Mindezek együttesen
több mint 12 ezer milliárd forint fejlesztés megvalósítását
teszik lehetővé 2007 és 2013 között. Nem véletlen tehát, hogy
a források elköltésének keretet adó második nemzeti fejlesztési
terv az érdeklődés középpontjába került az utóbbi időkben. A
következő programozási időszakban tehát a jelenlegit mintegy
három és félszeresen meghaladó pénzügyi támogatást vehet igénybe
Magyarország, ami a költségvetést és a magánszférát is komoly
feladat elé állítja. A várható európai uniós pénzek teljes
felhasználásához évi 300 milliárd forint hazai államháztartási
forrást kell társítani, a magánszféra szükséges évenkénti
hozzájárulása pedig hozzávetőleg 450 milliárd forint lesz.
Vagyis 2007-től az uniós fejlesztéspolitikához kapcsolódó
tervezés és végrehajtás alapvetően meghatározza majd a hazai
fejlesztéspolitikát és befolyásolja a költségvetés szerkezetét.
A második nemzeti fejlesztési tervből egyelőre csak annyi
biztos, hogy a gondolkodás középpontjában a versenyképesség
erősítése áll. A fejlesztések irányairól és arányairól az
összes érintettnek rövid időn belül egyezségre kell jutnia.