A kormány a száz lépés programját a bevételek, nem pedig a hiány
növelésével kívánja megvalósítani. A miniszterelnök bejelentette,
hogy a munka koordinálásában kiemelt szerepet kap a pénzügyi tárca
vezetője, aki összegyűjti a minisztériumok javaslatait. A gazdasági
tárca például a versenysemleges vasúti hatóság felállításán, a
külpiaci hálózat egységesítésén, a Belügyminisztérium pedig a
közigazgatási és az önkormányzati reform felgyorsításán, valamint
az új bérlakás-koncepció őszre tervezett beindításán dolgozik. Az
egészségügy területén szintén nagyon kemény intézkedésekre lehet
számítani. Az egészségügyi miniszter elsődleges feladatnak tartja
a betegségek megelőzését, a sürgősségi ellátás színvonalának minél
hamarabbi javítását és a nemzeti fejlesztési terv teljesülését.
A pénzügyminiszter szerint nincs reális lehetősége annak, hogy a
közeljövőben bármely ágazatban reformlépésekre kerülhetne sor.
Ellenben meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek jó irányba
mozdítják el az államháztartási folyamatokat. Szerinte a legfőbb
feladat, hogy minél szélesebb körre terjedjen ki a járulék- és az
adófizetési kötelezettség. A várható intézkedések között lesznek
ösztönző, orientáló és a szigort növelő lépések is. A pénzügyi
tárca vezetője gondolatébresztőnek tartja az adóreform-bizottság
által kidolgozott elképzelést, és megítélése szerint az adózási
szabályok egyszerűsítését szolgáló javaslatokat még ebben az évben
elfogadhatja a parlament. A pénzügyminiszter lát esélyt arra is,
hogy belátható időn belül kétkulcsos lesz az áfarendszer. Szerinte
az erre vonatkozó döntést még ennek a kormánynak a működése alatt
sikerül meghozni. A helyi iparűzési adó kiváltását lehetővé tevő
elképzelések hatását azonban részletes számításokkal meg kell
vizsgálni. A pénzügyminiszter szerint az erre az évre tervezett
államháztartási hiány tartható, és három év múlva teljesíthetők
az euró bevezetéséhez előírt feltételek. Meggyőződése, hogy a
választásokig hátralévő egy év nem elegendő az államháztartási
törvény újrafogalmazására, viszont már most szükségesnek tartja
a jogszabály felülvizsgálatának megkezdését. A Pénzügyminisztérium
szerint az exportáló cégekre vonatkozó jelenlegi elszámolási
szabályok nem értelmezhetők egyértelműen, ezért azok szigorítását
tervezi. A sikeres Magyarországért hitelprogramon belül a kormány
rövidesen olyan hitelszerkezetet dolgoz ki, amely a vállalkozók
és az önkormányzatok számára megteremti az európai uniós források
elnyerésének lehetőségét - jelentette be a pénzügyminiszter.
Magyarország nemzeti érdeke az, hogy az Európai Unió részéről
elfogadott és elismert mozgástérből mindent kihasználjon. Ki kell
aknázni a kedvező inflációs folyamatokból származó előnyöket, és
élni kell azokkal a lehetőségekkel, amelyek a gazdasági növekedés
élénkítését szolgálják. A gazdaság élénkítését szolgáló konkrét
programok esetén akár a most tervezettnél lassúbb ütemben is
teljesíthetők az euró bevezetésének feltételei. Ha Magyarország
érdeke az, hogy néhány fontos lépés miatt változtassunk az előre
meghatározott mutatókon, de még azután is megmaradjunk az euró
bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésénél, akkor hazánk
érdekében cselekednünk kell. Akkor viszont ezt a programot úgy
kell kidolgoznunk, hogy az unió, az elemzők és a befektetők is
elfogadják, elismerjék a változtatás szükségességét. Ma azonban
még nincs ilyen programunk, így nincs is mire hivatkoznunk. A
száz lépés programját a magyar közgondolkodás szerint nem lehet
reformnak tekinteni. Az államháztartás egyetlen alrendszerében
sincs jelenleg olyan kidolgozott és mélyreható változtatást hozó
javaslat, amely egyöntetű szakmai és politikai támogatást élvezne.
Jelenleg a kormány kiemelten foglalkozik az adórendszer, valamint
az egészségügy és a szociális ellátórendszer átalakításával. A
terveknek több olyan eleme van, amely bekerülhet a megvalósítandó
lépések közé. Az Állami Számvevőszék elnöke nemrég kijelentette,
hogy nem javult Magyarországon az államháztartás átláthatósága,
holott az átláthatóan működő költségvetés és államháztartás az
ellenőrizhetőség alapja. Az állami feladatok meghatározása és
azok szabályokba foglalása nélkül nem teremthető meg az átlátható
finanszírozás sem. Ahhoz, hogy az államháztartás átláthatósága
javuljon, az ellenőrizhetőség erősödjék, feltétlenül szükséges
az államháztartás nagy ellátórendszereinek átfogó és összehangolt
korszerűsítése. A Számvevőszék elnöke szerint az állami szféra és
a magánszektor együttműködésében pontosítani kell a feladatokat.