*A Magyar Köztársaság kormányzati tevékenységét korszerű elveken alapuló, hatékony, és az állampolgárok igényeit a középpontba helyező működésnek kell jellemeznie. Ez jobb minőségű szolgáltatásokat jelent, a rendelkezésre álló erőforrások ésszerűbb felhasználásával. Az elektronikus kormányzat magyar stratégiája közép- és hosszú távon a következő fő értékek megvalósulását kívánja szolgálni. Az elektronikus kormányzat fejlesztésével hatékonyabbá, átláthatóbbá és hosszabb távon olcsóbbá válhat az állam működése. A hatékonyabban működő, jobb szolgáltatásokkal rendelkező közigazgatás révén válhat lehetségessé a demokrácia kiszélesítése, az állampolgárok, az üzleti szereplők bizalmának növelése, az emberek nagyobb mértékű részvétele a politikai életben. Minden korábbinál nyitottabb és valódi, kétoldalú kapcsolatok kiépülését kell elősegíteni a közhatalom képviselői és az állampolgárok között. A nyilvánosság új fórumaival olyan környezet alakítható ki, amelyben a közigazgatási szervek és a közösségek folyamatosan megoszthatják tapasztalataikat, befolyásolhatják a helyi és országos elektronikus kormányzati programok megvalósítását, és ezzel új, az állampolgári és vállalkozói igényeket kielégítő alapokra helyeződik az állam és a polgárok, valamint azok közösségeinek kapcsolata. Egy szolgáltató és esélyteremtő állam egyre inkább az információ szabad áramlásának biztosításával lehet képes csak feladatait betölteni. A szolgáltató állam és a szolgáltató kormányzat kiépítésének egyik legfontosabb, de nem kizárólagos eszközét az elektronikus kormányzat lehetőségei alkotják, amelyeket a jövőben kihasználva Magyarország felzárkózhat az elektronikus kormányzati szolgáltatások fejlettségében és használatában élenjáró országokhoz, legyenek azok közvetlen környezetünkben, az Európai Unióban vagy másutt. Ha az információs és kommunikációs technológia modern eszközeinek alkalmazása, használata és elterjesztése terén az állam vezető szerepet tud betölteni, képes lesz támogatni a tudástársadalom kiépítésének folyamatát, fejlődését, a társadalmi-gazdasági versenyképesség fokozását. A meghatározó elemek egymást feltételezik, egymást erősítik. A stratégia szemléletében azonosul az európai elvárásokkal, de a hazai kiindulási feltételekre épít, és megvalósítása során alkalmazni kívánja a hazai tudományos, szakmai és szervezési eredményeket. Az elektronikus kormányzat kifejezés ma már több, egymással párhuzamosan zajló folyamatot takar, mint például a közigazgatás technológiai modernizációja, a szolgáltatások és az ezeket elérhetővé tevő csatornák multifunkcionálissá válása, intézményesített partneri viszony kialakítása kormányzat és polgárok, valamint azok közösségei között. Gyakran azt a technológiai korszakváltást jelöljük vele, amely az elektronikus eszközök alkalmazásával lehetővé teszi a kormányzati munka minőségi megváltoztatását. A nemzetközi és a hazai tapasztalatok alapján jól látható, hogy az elektronikus kormányzati szolgáltatások legnagyobb igénybevevői a lakosság és a vállalkozók, de egyre inkább felzárkóznak a civil szervezetek is. Ma még legtöbben a közigazgatással kapcsolatos információkat keresnek az interneten, de már jól érzékelhető igény jelentkezik a nyomtatványok letöltése és visszaküldése iránt is. A hazai kutatások adatai szerint az internetet használók több mint háromnegyede, míg az internetet nem használók körülbelül fele intézné elektronikusan ügyeit, ha erre lehetősége lenne. A vállalkozások, azon belül is elsősorban a közép- és kisvállalkozások, még egyértelműbben sorakoznak fel a változások mellett, hiszen majdnem mind igénybe venne valamilyen elektronikus közigazgatási szolgáltatást. A vállalatok elsősorban az adózási és társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek intézésénél, valamint adatszolgáltatásra vennék igénybe az internetet, míg a hazai civil szervezetek körében inkább az információszolgáltatás és egyszerű kommunikáció iránt mutatkozik érdeklődés. Ezekre az elvárásokra épülnek az elektronikus kormányzás működését is meghatározó alapelvek, követelmények. A közigazgatás legyen kész fogadni és feldolgozni a nyilvánosság, a társadalom és gazdaság szereplőinek elvárásait és javaslatait. Az állampolgárokat, vállalkozásokat, közösségeket érintő kérdések megvitatásába, a döntések előkészítésébe minél szélesebb körben be kell vonni az érintetteket. A központi és a helyi kormányzatnak olyan politikai környezetet kell biztosítania, amely részvételre, bekapcsolódásra ösztönzi a polgárokat, közösségeket. A közigazgatásnak folyamatosan jeleznie kell ezirányú elkötelezettségét. A döntéshozatali folyamatoknak átláthatóbbakká kell válniuk, a nyilvánosság számára egyértelművé kell tenni, hogy ki miért felel. Az érintettek számára lehetőséget kell biztosítani a vélemények, javaslatok, észrevételek visszacsatolására a döntéshozók és a politikusok felé. Legyen hatékony a döntéshozatali mechanizmus, az elfogadott határozatok, jogszabályok végrehajtása. Az elektronikus kormányzati kezdeményezésekkel párhuzamosan folyamatosan biztosítani és bővíteni kell a hagyományos kommunikációs és szolgáltatási csatornákat azok számára, akik nem kívánnak, vagy nincs lehetőségük élni az új eszközök adta lehetőségekkel. A fentiekből feladatként az fakad, hogy nem bürokratikus, hanem eredményorientált közigazgatást kell kialakítani. Az elektronikus kormányzati szolgáltatásoknak elő kell segíteniük a közösségi életben a társadalmi bizalom növelését, a nyilvánosság fórumain való társadalmi részvétel kiszélesítését. Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kialakításánál figyelembe kell venni a piaci szféra tapasztalatait. Mind az ügyfelekkel foglalkozó közigazgatási munkahelyeken, mind a belső kormányzati munkában aktívan ösztönözni kell a fejlesztéseket. Az informatikai technológiák elmúlt másfél évtizedben tapasztalt rohamos fejlődése és térnyerése alapjaiban alakítja át az emberek gondolkodását és a gazdaság működését. Az e-társadalom és az e-gazdaság kiépülése miatt fokozódik az elvárás a kormányzattal szemben, hogy szolgáltatásait elektronikusan is biztosítsa a lakosság, közösségei és a vállalkozások részére. Hazánk európai uniós csatlakozása kapcsán kiemelt a kormányzat felelőssége nem csak a közigazgatás, hanem a társadalom és a gazdasági élet minél zökkenőmentesebb uniós integrációja területén. Az állampolgár növekvő elvárásai miatt az eddigi intézménycentrikus közigazgatási hozzáállás helyébe folyamatosan a szolgáltatás-, illetve ügyfélközpontú megközelítés lép. A költségvetési egyensúly megőrzése, az államháztartási hiány csökkentése érdekében előtérbe került a közigazgatás átalakítása, és ezen belül a működési hatékonyság növelése. A globális verseny új kihívások elé állítja mind a magyar vállalkozásokat, mind a munkavállalókat. Ebben a folyamatban a kormányzatnak kiemelt felelőssége van, hiszen egy elmaradott, nem tudásalapú módon működő kormányzat akadályozza a hazai vállalkozások és a magyar munkavállalók versenyképességének növelését. Az elektronikus kormányzat tehát radikálisan új, az eddiginél sokkal hatékonyabb, felelősségteljesebb hatalomgyakorlási államigazgatási forma, amelynek középpontjában a szolgáltató állam koncepciója áll. A közigazgatáson belül a technológiai fejlődés tükrében három alapvető kihívásra kell felkészülni. A működés központi kérdésévé válik az ügyfelek igényeinek minél magasabb szinten történő kielégítése, az ügyfélorientált működés megteremtése. Ezt az teszi lehetővé, hogy a rutinfeladatok jelentős részét átvállalják a számítógépek, és így az érdemi ügyintézők valóban az ügyfelek problémáinak megoldására fordíthatják idejüket, energiájukat. Csak az a közigazgatási szerv lesz képes szolgáltatásai minőségét javítani, amelyik az ügyféllel való kapcsolatot helyezi fejlesztései középpontjába. Az ügyfélorientált működés megköveteli a belső folyamatok hatékonyságának emelését, az ügymenet digitalizálását, végső soron a papírmentes iroda kialakítását. Ez megnöveli az ügyintézés gyorsaságát és megbízhatóságát, ugyanakkor megszabadítja a köztisztviselőket a rutinfeladatoktól, valóban a szakmai elemzésre, ügyfélkapcsolatokra fordíthatják képességeiket. Lehetővé teszi a belső innovációs tartalékok feltárását, növeli a szervezeten belüli interaktivitást, meggyorsítja az egyes ötletek véghezvitelét. Átalakul az ügyintézés jellege, hiszen a korábbi, jellemzően személyes párbeszédet igénylő formákat felváltja a részben az adatbázisokból önkiszolgáló módon elérhető szolgáltatás, részben az online kapcsolatokon alapuló azonnali, jelenlét nélküli ügyintézés mind a hivatal és az állampolgár, mind pedig a hivatalok közötti kapcsolatban. Ez magával hozza az ügyfélszolgálati funkciók teljes átalakulását is. A kormányzati munka változása, az intézményrendszer megreformálása, az új kihívások és a mindezek megvalósításához nélkülözhetetlen technológiai fejlesztések összetett rendszere olyan szervezeti működést igényel, amit a hagyományos munkafolyamatok már nem bírnak el. Az e-kormányzati szolgáltatásokhoz szükséges a szereplők együttműködésének biztosítása, az intézmények tevékenységében meglevő átfedések kiküszöbölése, az elektronikus kormányzati szolgáltatások tartalmi és technológiai menedzselése, valamint az együttműködéshez nélkülözhetetlen egységes technológiai háttér kialakítása. E feladatok központosított ellátása a szolgáltatások tartalmi és működésbeli hatékonyságának növelésén keresztül komoly költségmegtakarítás lehetőségét is magában hordozza. Ezt biztosíthatja a kormányzati tudásmenedzsment, amely két egymással szorosan egybefüggő cselekvési területet foglal magában. Az egyik az összkormányzati együttműködést és hatékonyságot javító fejlesztések, szolgáltatások kidolgozása, a másik pedig a kormányzati és államigazgatási intézmények belső működésének átformálása a hatékonyabb működés érdekében. A központi koordináció legfontosabb feladata, hogy megszerezze és folyamatosan biztosítsa a szükséges legfelsőbb szintű támogató eszközrendszert, az európai uniós gyakorlattal összhangban kidolgozza a rövid- és hosszú távú terveket, és általános elvi keretrendszert alakítson ki a kitűzött célok eléréséhez szükséges munka és együttműködés összehangolására. Elsődleges feladat a kormányzati és államigazgatási munkában a tudásterületek számbavétele, annak felmérése, miként használható fel a már létező tudás, miként termelhető új tudás, illetve miként biztosítható, hogy a rendelkezésre álló tudás folyamatosan hasznosuljon. Ez teszi lehetővé egy központi tudásmenedzsment keretrendszer elvi és szerkezeti kereteinek a meghatározását, amely aztán mintaként szolgálhat az egyes intézmények saját tudásmenedzsment politikájának és gyakorlatának megvalósításához is. A központi feladatok gerincét a megfelelő tartalom biztosítása és a tényleges e-kormányzati tudásközösség kiépítése, illetve folyamatos menedzselése jelenti. A tudásmenedzsment gyakorlatával radikális szerkezeti változtatások nélkül lehetőség nyílik a szabadabb, gyorsabb és ezáltal eredményesebb együttműködést is támogató munkavégzésre is. A kormányzati tudásmenedzsment gyakorlatban való alkalmazásának legfontosabb alapfeltétele a legfelsőbb irányítás elkötelezettsége és támogatása. A kormányzati tudásmenedzsmentért felelős szervezetnek irányító feladatkörrel kell rendelkeznie. Eközben a magyar társadalom és gazdaság hatalmas átalakuláson megy keresztül. Az ország úgy szembesül az európai uniós csatlakozásból fakadó modernizációs nyomással, hogy még az előzőeket is alig volt módja feldolgozni. A legáltalánosabb keretet a jövőtervezésben mindinkább központi helyet követelő információs társadalom és kormányzati regionális reform jelöli ki. Az elektronikus kormányzat ezeket a folyamatokat kívánja támogatni, önmagában tehát nem cél, hanem eszköz a közszolgálati szektor megújításához, az állampolgári viszony új alapokra helyezéséhez, a demokrácia fejlődéséhez. Még a fejlett demokráciákban is számos negatív folyamatot tapasztalhatunk, amelyek orvoslásában az egyik leghatékonyabb eszközt éppen az e-kormányzat fejlődése jelentheti. Az elektronikus kormányzati kezdeményezések egy olyan bonyolult, de összefüggő társadalmi rendszerben értelmezhetőek, amelynek fő tényezői a piaci szféra, a civil társadalom, az államigazgatás, a kormányzat, valamint a tudomány. Nem hagyhatók figyelmen kívül az információs és kommunikációs technológiai eszközök fejlődéséből adódó új lehetőségek, valamint az elektronikus kormányzattal kapcsolatos előírások, elvárások, szabványok, kötelezettségek. Így érthetően kulcskérdéssé válik, hogy az egyes társadalmi alrendszerek, a piac, a civil társadalom, a kormányzat, valamint a technológiai fejlődés és a nemzetközi kihívások, elvárások mivel tudnak hozzájárulni az e-kormányzat fejlődéséhez. Az egyes szférák eredményeinek felhasználásával párhuzamosan az elektronikus kormányzati beruházásoknak, szolgáltatásoknak is hatniuk kell a gazdaság fejlődésére, a versenyképesség növelésére, a civil társadalom erősödésére, a tudományos eredmények születésére. Az e-kormányzati fejlesztéseknek az egyes szférák közötti kiegyensúlyozottságra, körültekintő beavatkozásra, valamint az egyes társadalmi alrendszerek hasonló szintű támogatására kell törekedniük. Egy elektronikus kormányzati szolgáltatás elindítása önmagában nem sok sikerrel jár, ha nem övezi például a szolgáltatást nyújtók képzése, a hozzáférési pontok bővítése, a költséghatékonyságot és a társadalmi hatást feltáró kutatások, az állampolgári vélemények visszacsatolási lehetőségei. Az elektronikus kommunikáció robbanásszerű kiterjedése a politikai intézmények, a kormány és az állampolgárok közötti viszony és a politikai kultúra minden szintjére hatással lehet. Alakíthatja a demokratikus intézményeket és folyamatokat, mert lehetővé teszi a társadalmi viták szélesebb körű alkalmazását. Az infokommunikációs technológiák a közélet új fórumait hozhatják létre a hagyományos tömeggyűlések, felvonulások, illetve a média hagyományos eszközei mellett. A kommunikációs robbanás a következő területeken teremt lehetőséget újfajta demokratikus gyakorlat kialakítására. Az új technológia segítségével széles körben lehet kérdéseket feltenni a képviselők, a miniszterek és a pártok munkájával kapcsolatban, lehet tiltakozni a tévedések, hibák miatt, és értékelni lehet a közpolitikai intézkedéseket, jelentéseket. Színvonalas konzultációkat lehet tartani a közpolitikai kérdésekről, ami javíthatja a közpolitikai döntések minőségét, és hozzájárul a döntések legitimitásához. A nyilvánosság korábbi fórumait, mint a személyes beszélgetés, a sajtó, a televízió, a rádió, felválthatja vagy kiegészítheti az internet. A politikai képviselet rendszerét erősítheti azáltal, hogy a részvétel, a konzultálás és a párbeszéd közvetlenebb csatornáit nyitja meg a képviselők és az általuk képviseltek között. Az internet demokratikus lehetőségei csak felhasználásuk módjaiban teljesedhetnek ki. A technológia akkor lehet decentralizált és rugalmas eszköz az állampolgárok és a kormány közötti kommunikációban, ha ennek megfelelően használják. Az Európai Unió tagállamai az elektronikus kormányzat kiépítésének folyamatában különböző szinten állnak. A kormányzat struktúrájának elektronizáltságát tekintve az uniós tagállamok legnagyobb része az egyoldalú szolgáltatások kiépítésénél tart. Az állandó online kormányzati jelenlét mára már kötelező feladattá vált, a sokrétű szolgáltatások elindítása és széleskörű elterjesztése a közeljövő nagy feladata. Az interaktív szolgáltatások tömegessé válása attól függ, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevők biztonságosan azonosíthatóak lesznek-e. Szinte minden államban találni kifejezetten az e-kormányzattal foglalkozó központi akciótervet. A központi programok a legtöbb helyen legfeljebb két-három éves múltra tekintenek vissza, újfajta célkitűzéseket fogalmaznak meg, bár építenek a korábbi fejlesztésekre. Az országok közötti különbségek ellenére a fejlődés a háttérfolyamatok egységesítése, egyfajta centralizálás felé mutat. A modern információs és kommunikációs technológiai eszközök világában elvárás, hogy bárki gyorsan és olcsón jusson az igényeinek és adottságainak megfelelő információkhoz, szolgáltatásokhoz, azonban erre a jól ismert társadalmi, gazdasági okok miatt a társadalom nem minden rétegének, csoportjának van egyenlő esélye. Az infokommunikációs infrastruktúra nem érhető el mindenhol egyformán, jelentős azok aránya, akik járatlanok a digitális tudásban, eltérések mutatkoznak a különböző társadalmi rétegek között. Ezen okok egyre jobb ismerete miatt egyre nyilvánvalóbb az e-kormányzati intézkedések tervezői számára is, hogy az esélyteremtés fontosságát nem csak a valamilyen fogyatékkal élők esetében kell kiemelni, hanem számos más társadalmi csoportra is ki kell terjeszteni a társadalmi akadálymentesítési programot.