Magyarországon 1990-ben tartottak először általános és egyenlő
választást titkos és közvetlen szavazással. Az Alkotmány
kimondja, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus
jogállam, amelyben minden hatalom a népé, amely a
népszuverenitást választott képviselői útján, valamint
közvetlenül gyakorolja. A demokratikus szavazások feltétele a
pártprogramok szabad kihirdetése, a jelöltállítás szabadsága és
a sportszerű kampány, továbbá a választási eredmények
ellenőrzése, az anyagi és jogi szabályok rögzítése, valamint a
mandátumok biztosítása a következő választásokig. Országgyűlési
választások négyévente vannak, de előrehozott választást lehet
tartani, ha a parlament a kormányt bizalmatlansági indítvánnyal
egy éven belül négyszer leszavazza és a köztársasági elnök
feloszlatja a törvényhozást, vagy az Országgyűlés dönt emellett.
A választások eljárási rendjét törvény szabályozza, az
Alkotmányban pedig rögzítették azok időpontját. A választásokat
a köztársasági elnök tűzi ki, miniszteri ellenjegyzés nélkül, a
szokásjog szerint azonban a kormányfő előzetesen egyeztet a
parlamenti pártok frakcióvezetőivel. A hivatalos kampány a
választás napjának kihirdetésével kezdődik. A választási szervek
ekkor állítják össze a névjegyzéket, amely alapján kézbesítik a
kopogtatócédulákat. Az ajánlószelvények begyűjtését követően
kerül sor a jelöltek bemutatására, melyhez a médiának legalább
egyszer ingyenesen kell lehetőséget biztosítania. A szavazást
megelőző napon kampánycsend van érvényben. A magyar választási
rendszer kétfordulós, kötött pártlistákra és egyéni jelöltekre
is szavazhatunk. A pártok csak akkor kerülhetnek be az
Országgyűlésbe, ha elérik az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
Az első forduló akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint
fele elmegy voksolni, és ezt aláírásával igazolja. Itt
jelöltekre, illetve a pártok területi listáira is lehet
szavazni. A forduló akkor eredményes, tehát akkor lehet
kiosztani a mandátumot már az első körben, ha az adott jelölt
megszerzi az egyéni választókerületben leadott érvényes
szavazatok több mint felét. Az egyéni választókerületekben akkor
kell második fordulót tartani, ha elsőre nem sikerült jelöltet
választani. A jelöltválasztás sikertelenségének egyik oka lehet,
hogy nem ment el kellő számú választópolgár. A másik ok az
lehet, hogy elmentek, de egyetlen jelölt sem kapta meg a
szükséges támogatottságot. Ha érvénytelenség miatt kell újra az
urnákhoz járulni, mindenki indulhat, de lehetőség van
visszalépésre is. A második fordulóban már az is elég, ha a
választópolgárok több mint negyede részt vesz a voksoláson. Az a
jelölt jut mandátumhoz, aki a szavazatok többségét megszerzi,
függetlenül attól, hogy az az összes szavazat hány százalékát
teszi ki. A második fordulóban a pártok gyakran élnek a
visszalépés lehetőségével abban bízva, hogy választóik az
esélyesebbnek vélt szövetségesre szavaznak majd. Az eljárási
szabályozás szerint ezt a szavazás napjáig jelezhetik írásban. A
második forduló után az Országos Választási Bizottság országos
szinten megállapítja a bejutási limitet. Az a párt, aki a
területi listán nem éri el a meghatározott szintet, nem kaphat
mandátumot. A mandátumkiosztás lényege, hogy minél több
szavazatot kap egy párt, annál több mandátumhoz jusson. A
jogszabály szerint minden jelölő szervezet, amely a
választásokon jelöltet állít, a jelöltállítással arányos
központi költségvetési támogatásra jogosult. A függetlenek a
jelölő szervezetek jelöltjeivel azonos mértékű költségvetési
támogatásban részesülnek. A költségvetési támogatásra országosan
fordítható pénzeszköz összegét az Országgyűlés állapítja meg. Az
egyéni választókerületben és listán, illetve területi és
országos listán is jelölt személyt a jelölések számának
megfelelően kell figyelembe venni. Ez a költségvetési támogatás
kizárólag dologi költségek fedezésére szolgál. A választási
eljárási törvény szerint a jelöltek a költségvetési támogatáson
felül legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak kampányra.
Fontos, hogy minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek a
választás második fordulóját követő két hónapon belül a Magyar
Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított
állami és más egyéb pénzeszközök, anyagi támogatások összegét,
forrását és felhasználásának módját. A magyar választásokat
felügyelő szervek függetlenek, csak a törvénynek vannak
alárendelve. Feladatuk a választások törvényes megtartása, ezért
minden részfolyamatért felelősséggel tartoznak. A szavazás
lebonyolítását követően a választási bizottságok állapítják meg
az eredményeket, majd adják át a megbízatást a képviselőknek. A
választási bizottságok független és pártok által delegált
tagokból állnak. Végrehajtó szerveik a választási irodák,
melyeknek feladata többek között a számítógépes rendszer
megrendelése és üzemeltetése, a helyiségek biztosítása és a
jelöltek választási jegyzékbe vétele. Panasszal bármely
állampolgár élhet a választási bizottságok tagjainak
megválasztása, a névjegyzék, a kampány valamely részlete vagy a
választási irodák tevékenysége ellen. Hazánkban az országos
választásokat, népszavazásokat informatikai támogatással
bonyolítják le. Ma már a névjegyzék készítésétől, az egyéni
jelöltek, pártok, listák adatainak központi adatbázisban történő
nyilvántartásán keresztül a hivatalos eredmény megállapításának
támogatásáig és a nyilvánosság folyamatos tájékoztatásáig minden
munkafolyamatot informatikai rendszerek segítenek. A választást
támogató rendszerek döntően a meglévő infrastruktúrát és
eszközparkot használják. Új elemként jelenik meg, hogy a
választások előkészítésére és lebonyolítására az anyakönyvi
célra létrehozott hálózatot is igénybe veszik. A huszonegyedik
században, egy modern demokráciában elképzelhetetlen egy
országos választás informatikai támogatás nélkül, mivel a
társadalom elvárásai igen nagyok a választási eljárással
szemben. Az informatikai megoldás alapelvei zömmel ugyanezt
tükrözik. Legfontosabb cél a választás tisztaságának megőrzése,
a választási alapelvek érvényesülése, a választási szervek, a
média és a választópolgárok folyamatos tájékoztatása. Fontos
továbbá az átláthatóság, a nyilvánosság elvének maradéktalan
teljesítése, a feldolgozás és a tájékoztatás gyorsasága, a
hibátlan üzemelés, védelem az illetéktelen behatolás ellen,
valamint az informatika fejlődésének lehetséges mértékű
követése. A rendszerek fejlesztésénél használt megoldások,
valamint a megfelelő infrastrukturális háttér együttesen
biztosítják, hogy a választási rendszerek üzembiztos feltételek
mellett, megfelelő védelemmel és kellő tartalékokkal rendelkező
környezetben működhessenek. A választási körzetek, azaz a
választókerületekhez tartozó szavazókörök beosztását a helyi
választási irodák a választást megelőzően ellenőrzik és szükség
szerint korrigálják. A választás kitűzését követően a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai, valamint a
választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok
nyilvántartása alapján, elkészül a választójoggal rendelkező
állampolgárok névjegyzéke. A választói névjegyzéket és az
értesítőszelvényeket a helyi önkormányzatok vagy a közigazgatási
hivatalok állítják elő, melyet a helyi választási irodák a
szavazás napjáig folyamatosan aktualizálnak. A jelöltajánlást
ellenőrző rendszerben rögzítik a jelöltek által benyújtott
ajánlószelvények adatait, majd ellenőrzik a jelölés törvényes
voltát. A rendszer a választási bizottságok döntéseihez
szolgáltatja a szükséges ellenőrző listákat és statisztikai
adatokat. A választáson induló egyéni jelöltek, pártok és listák
adatait egy központi adatbázisban tartják nyilván, amely
naprakész adatszolgáltatást biztosít a választási szervek
részére, elvégzi az adatátadást, statisztikai kimutatásokat és
eseti adatszolgáltatást készít, valamint kezeli a
külképviseleteken szavazók névjegyzékét is. Adatokat szolgáltat
az Országos Választási Bizottság és a Pénzügyminisztérium
részére a pártok és a független jelöltek pénzügyi támogatásával
kapcsolatos feladataik elvégzéséhez. A jelöltállítási időszakban
követi a hiánypótlásokat, jogorvoslatokat, valamint támogatja az
adatok ellenőrzését. A jelöltajánlás lezárása után biztonságos
csatornán keresztül adja át a szavazólapok gyártásához szükséges
adatokat a nyomda részére. A számítógépes rendszer a választási
bizottságok részére jóváhagyás végett, elektronikus formában
eljuttatja a szavazólapok képét, valamint adatokat szolgáltat a
szavazatösszesítési adatbázis megalapozásához. Továbbítja a
külképviseletek részére a külképviseleti névjegyzékeket és a
szavazólapok képét is, melyeket a külképviseletek helyben
nyomtatnak ki. A választást megelőző napon lezárják a
névjegyzékeket, és az adatok bekerülnek a választási
adatbázisba. A szavazás napján a szavazókörök hat alkalommal
küldik a központba az addig megjelent választópolgárok számát. A
jelentések eredményét az informatikai rendszer összesíti. E
rendszer továbbítja a rendkívüli eseményekről szóló jelentéseket
a választási központba. A szavazókörökben az első számlálás
eredményéről kiállított adatlapokat a helyi választási irodához
továbbítják, ahol azonnal feldolgozzák azokat. Így a választási
központban az országos adatok rövid időn belül rendelkezésre
állnak. A szavazatösszesítő rendszer kiértékeli a választás
eredményeit, és azokat néhány percenként átadja a tájékoztató
rendszernek. Tekintettel arra, hogy az adatlapot a
szavazatszámláló bizottság döntése előtt állítják ki, azon még
szerepelhetnek a bizottság által vitatott szavazatok is. Az
előállított eredmény ezért tájékoztató adatként kezelendő. Az
előzetes szavazatösszesítő rendszer készíti el adatbázisából az
Országos Választási Iroda jelentését is. Az informatikai
rendszer a választási bizottságok eredménymegállapító döntéseit
megelőző adminisztrációs feladatok ellátásában kap szerepet.
Feldolgozza a szavazóköri jegyzőkönyveket, melyeket ezt követően
tételesen összevetnek a számítógépbe bevitt adatokkal. Az
informatikai rendszer követi a jogorvoslati eseményeket,
adatokat szolgáltat a területi listák százalékos határainak
megállapításához, elvégzi a mandátumok kiosztásához szükséges
számításokat, s mindezt átadja a választási bizottságoknak. A
választási visszaélések valószínűségét jelző rendszer számba
veszi az igazolással szavazókat, illetve a névjegyzék elkészülte
után névjegyzékbe vettek adatait, s megállapítja, hogy valaki
szerepel-e egynél több névjegyzékben. Ha ilyen esetet talál, a
helyi választási szervek ellenőrzik, hogy az illető szavazott-e
egynél többször. A rendszer a szavazatösszesítési adatbázis több
szempont szerinti vizsgálata réven segítséget nyújt a
visszaélésgyanús esetek megkereséséhez mind az előzetes, mind a
végleges eredmények között. A kapott adatok elemzése után az
illetékes választási szervek megtehetik a szükséges
intézkedéseket. A 2006. évi országgyűlési képviselőválasztás az
első választás, amikor minden településen helyben, azonnal be
lehet vinni az adatokat a számítógépes rendszerbe. A
jelöltajánlás ellenőrzése az okmányirodai és közigazgatási
hivatali hálózaton lévő gépeken hajtható végre. A választásokon
részt vevő pártok, jelöltek és listák rögzítésére az
okmányirodai hálózat szolgál. A szavazás napján a megjelentekről
készülő rendszeres jelentések, az esetleges rendkívüli
eseményekről szóló jelentések, a szavazókörök zárása után pedig
az adatlapok rögzítése az anyakönyvi és az okmányirodai hálózat
gépein történik. A jegyzőkönyveket kizárólag az okmányirodai
gépeken rögzítik. A tájékoztató rendszer a választás teljes
folyamata során intranetes és internetes hozzáféréssel, az egyes
szakaszok és események sajátosságainak megfelelő formában,
tartalommal és gyakorisággal közli a legfrissebb adatokat a
választási szerveknek, az állampolgároknak, a médiának és a
pártoknak. Az internetre kikerülő tájékoztató kizárólag
politika- és pártsemleges információkat tartalmaz. A tájékoztató
rendszer magyarul, és szűkített tartalommal angolul egyaránt
olvasható lesz. Az internetes információs rendszer tájékoztatja
az országgyűlési képviselőválasztás előkészítése és
lebonyolítása alatt a nagyközönséget, a pártokat és a médiát. Az
információk megjelenítésénél a gyorsaság és a közérthetőség az
elsődleges szempont, de nem elhanyagolhatóak a bemutatás
esztétikai és formai kellékei sem. Az internetes tájékoztató
rendszer információtartalma lefedi az országgyűlési
képviselőválasztás jogi, igazgatási és informatikai előkészítése
és lebonyolítása során keletkezett dokumentumok tartalmát,
valamint a választás eredményadatait. Az internetes felületről
nemcsak egyszerű adatok, hanem megfelelő szempontok szerinti,
valamint a korábbi választások adataival történő összehasonlító
elemzések is lekérhetők. Ezen oldalak kiemelkedő szolgáltatása a
dinamikus adatok közlése, melyek folyamatos információt
nyújtanak a jelölt- és listaállítás helyzetéről, majd a
választási fordulók napján a szavazáson megjelent
szavazópolgárok számának alakulásáról. A választás estéjén
tájékoztató adatokat közölnek a szavazatszámlálás éppen aktuális
állásáról, az előzetes eredményről. Az internetes szolgáltatás
két fő területre koncentrál. Az egyik az országgyűlési
képviselőválasztásokról szóló általános tájékoztatás, a másik
pedig az aktuális választási események, eredmények. Az
országismertető menüpont alatt rövid bemutatást találunk
hazánkról és az országgyűlési választásokról. Az oldal térképi
és szöveges információk segítségével mutatja be az egyéni és a
területi választókerületek elhelyezkedését, a hozzájuk tartozó
településeket. A jogi szekció tartalmazza azokat a
jogszabályokat, amelyek a választásokkal kapcsolatosan az
állampolgárok, valamint a választási bizottságok számára
eligazítást nyújtanak. Bemutatja az Országos Választási
Bizottság tagjait, feladatkörét, határozatait, állásfoglalásait,
a közérdekű egyedi döntéseket. Az információ rovat népszerűsítő
formában tartalmazza a választással kapcsolatos általános célú,
tájékoztató jellegű dokumentumokat, információkat, az aktuális
események bemutatását, választási füzeteket, gyakran ismétlődő
kérdéseket, fogalmakat, lakossági tájékoztatókat, letölthető
nyomtatványokat. A választókerületeket és szavazóköröket
bemutató menü mellett megtalálhatók a korábbi választások,
népszavazások információi is. Az országgyűlési
képviselőválasztás kitűzésétől a választás végleges, hivatalos
eredményének megszületéséig az internetes tájékoztatás tartalma
az éppen aktuális eseményekhez igazodik. A tájékoztatás a
választókerületi, szavazóköri struktúra megjelenítésével indul,
majd kibővül a pártok, az egyéni jelöltek és a listák
nyilvántartásba vételét nyomon követő tájékoztatással. A
választási forduló napján a megjelentek számáról és az esetleges
rendkívüli eseményekről is tájékoztatást ad, majd a szavazókörök
bezárása után az előzetes szavazatösszesítés eseményei
követhetők nyomon. Végül a választás hivatalos eredményének
megállapítását követően, amely tartalmazza a külképviseleteken
leadott szavazatok számát is, az előzetes eredményeket
felváltják a végleges eredmények. A választási honlapon ezek az
információk is késedelem nélkül tanulmányozhatóak lesznek. Az
informatikai rendszer támogatásával a választási adatokból
előzetes gyorsjelentés, majd a külképviseleteken leadott
szavazatok összeszámlálását és a bizottsági döntések
meghozatalát követően hivatalos eredményfüzet készül, melyet
elektronikus formában is kiadnak. Az informatikai rendszer
hibamentes működése a választási folyamat egyik kritikus
tényezője, ezért a minőségellenőrzésre egy párhuzamos rendszert
építettek ki a szakemberek. A minőségellenőrzés a helyi
tesztektől kezdődően a nagy országos próbákig végigköveti a
teljes folyamatot. A választásokon megmérkőző pártok minden
alkalommal nagy hangsúlyt helyeznek jelöltjeik és programjaik
választópolgárokkal történő megismertetésére. Gyakran igyekeznek
figyelemfelkeltő, sok esetben szórakoztató plakátokkal
szimpatizánsokat szerezni. A képzelőerő határtalan, ráadásul a
modern technikának köszönhetően ma már nem csak hagyományos kép,
hanem végtelen számú tréfás fotómontázs is készíthető, amelyek a
választások előtt az interneten rendkívül gyors ütemben
terjednek. Újdonság a mobilon küldött kampányüzenet, melynek
segítségével a pártok gyorsan és egyszerűen tudnak megszólítani
minden egyes választópolgárt. A röplap az egyik
leghagyományosabb, ám máig sikeres kampányeszköz. A nézetek és
érvrendszerek pár mondatos összefoglalása ugyanis viszonylag
olcsón széles körben elterjeszthető. Lelkes szimpatizánsok
százai pakolják tele a postaládákat és a szélvédőket a kampány
időszakában.